Megmutatjuk, hogyan kaphat lakástámogatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új, adómentes munkáltatói lakástámogatás rendszerét szemléltetjük példákkal.


Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól itt és itt írtunk. Ezek szerint adómentesen, vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a munkaadók, amelyet hitel törlesztésére is lehet fordítani. A támogatás csak a méltányolható lakásigényig jár. Az új szabályozást teszik érthetővé a LeitnerLeitner példái.

Kriszta

Munkahelye/pozíciója: nagyvállalat beosztott alkalmazottja
Lakás mérete: 90 nm, 3 szoba
Lakásértéke: 22 millió
Lakás helye Szeged
Tulajdoni hányad:100%
Család mérete: 1 felnőtt, 2 kiskorú gyerek
Hitel értéke: 15 millió Ft forint hitel

Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: igen, korábbi munkáltatótól 2 éve kapott 2 millió Ft vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, melyet hitelintézet útján nyújtottak.

A lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek, ezért Kriszta most még 3 millió Ft támogatásra jogosult. A folyósítás időpontjában kell figyelni az öt éves megfelelést, minden esetben a megelőző négy évre visszatekintve.

Pista

Munkahelye/pozíciója: vezető alkalmazott
Lakás mérete: 113 nm, 3 db 12 nm alatti szoba, egy 28 nm nagyszoba, 35 nm amerikai konyhás nappali, 2 fürdőszoba, tároló
Lakás értéke: építési költség 30 millió
Lakás helye: Budapest II. kerület
Tulajdoni hányad: 50% (a házastárs 50%-ban tulajdonos)
Család mérete: 2 szülő, 2 kiskorú gyermek

Hitel értéke: 18 millió Ft értékű svájci frank hitel (2008-ban vette fel, 20 évre), havi törlesztőrészlet több mint 100 ezer Ft, melyet közösen vettek fel feleségével, de Pista számlájáról vonja le a bank.

Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: még nem kapott

Pista jogosult adómentes lakáshitel-törlesztési támogatásra, mert lakásigénye méltányolható, hiszen 2 szobásnál nagyobb a lakásuk (2+3*0,5=3,5), de nem nagyobb 4 szobásnál, és az értékét már nem kell figyelembe venni. Az építési költség 30%-a 9 millió forint, és korábban nem kapott lakhatási támogatást sem aktuális, sem jelenlegi munkáltatójától. Pista tehát akár a maximális havi 83.333 Ft-os támogatásra is jogosult 5 éven át.

Piroska, Pista felesége

Munkahelye/pozíciója: beosztott alkalmazott
Lakás: Pistával közös a lakásuk
Tulajdoni hányad: 50%
Család mérete: 2 szülő, 2 kiskorú gyermek

Hitel értéke: 18 millió Ft értékű svájci frank hitel (2008-ban vette fel, 20 évre), havi törlesztőrészlet több mint 100 ezer Ft, melyet közösen vettek fel férjével Pistával, akinek számlájáról vonja le a bank.
Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: még nem kapott

A fenti példa szerint a lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek. Ezért függetlenül attól, hogy Pista már kap a saját munkavállalójától ilyen támogatást, Piroska is jogosult rá. Azaz Piroska is kaphat havi rendszerességű támogatást, vagy akár nagyobb egyösszegű támogatást is (maximum 5 évenként 5 millió Ft-ig), mellyel a hitel előtörlesztése is lehetővé válhat.

Laci

Helyzete teljesen azonos Pistáéval, a különbség az, hogy Munkahelye/pozíciója: saját tulajdonú vállalkozás vezető tisztségviselője, jelenleg nincs más alkalmazottnak ilyen hitele/igénye.

Laci is jogosult támogatásra, de nagyon fontos, hogy a cég rögzítse a jogosultság feltételeit cafetéria-szabályzatban, amelyben végiggondolja azt, hogy mit tud vállalni abban az esetben, ha egy alkalmazott is igényelni szeretné. Érdemes olyan juttatást adni, amit a későbbiekben általánosan vállalni tud a cég. Kötheti valamihez pl. pozícióhoz vagy fizetés %-ához.

   

       

Kata

Munkahelye/pozíciója: beosztott alkalmazott
Lakás mérete: 80 nm, 3 szoba
Lakásértéke: 18 millió
Lakás helye: Békéscsaba
Tulajdoni hányad: 100%
Család mérete: 2 felnőtt: Kata és Kata 26 éves egyetemi hallgató lánya
Hitel értéke: 10 millió Ft forint hitel
Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: még nem kapott

Kata nem jogosult a támogatásra, mert vele élő lánya, már nem számít a méltányosság vizsgálatakor. Kata hiába él lányával, egyedül élőnek kell tekinteni, és így nem méltányolható a 4 szobás lakás. Ugyanakkor lánya sem jogosult támogatásra, mert nincs tulajdonrésze. Ha Kata férje vagy egyik nyugdíjas szülője is velük élne, vagy lánya még nem töltötte volna be a 25 évet, akkor jogosult lenne.

Ha Kata lánya az egyetem után munkát vállal, csak akkor lesz jogosult a támogatásra, ha bármilyen kicsi arányban, de rendelkezik tulajdonrésszel. Ebben az esetben akár mindketten külön-külön is jogosulttá válnának a maximális támogatási értékre.

 

 

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.