Megvan a bérmegállapodás a MÁV-nál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által 2017-ben kötött, a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, három évre szóló bérmegállapodás 2018-ra átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést határozott meg. Az idei bérfejlesztés munkaköri kategóriánkénti konkrét megvalósításáról a munkáltató és az érdekképviseletek – konszenzus alapján – az alábbiak szerint állapodtak meg.


Valamennyi nem vezető beosztású (nem premizált) munkavállaló 2018. január 1-jétől alanyi jogú bérfejlesztésben részesül, amennyiben a garantált bérminimum emelésével béremelése nem érte el az alábbi százalékos mértéket:

  • MMK

    alanyi jogú emelés (%)

    6

    10,0

    7

    10,0

    8

    10,0

    9

    10,0

    10

    10,0

    11

    12,0

    12

    12,0

    13

    12,0

    14

    11,0

    15

    9,5

    16

    9,0

    17

    9,0

Az alanyi jogon megvalósuló bérfejlesztéssel tovább javul a vasutas munkavállalók bérpiaci helyzete. A százalékos eltérések a bérsávtorlódást kerülik el.

2018. január 1-jétől a váltókezelői munkaköröket (a váltókezelő-gyakornoki munkakör kivételével), valamint a gurítóberendezés-kezelő, a váltóállító táblakezelő, valamint a vonat fel- és átvevő munkaköröket a 9-es MMK-kategóriába sorolták át, így esetükben az alanyi jogú alapbéremelés már ennek megfelelően valósul meg.

A felsőfokú állami iskolai végzettséget igénylő munkakörökben a „diplomás minimálbér” az alábbiak szerint emelkedik:

  • főiskolai végzettség (bachelor, Bsc-, BA) esetén 300 000 Ft/hó;

  • egyetemi végzettség (master, MSc-, MA) esetén 340 000 Ft/hó.

A 2017 novemberében kötött megállapodással bevezetett vasutas életpályához kötődő bértábla értékei az adott kategóriához tartozó alapbérsávok alanyi jogú bérfejlesztésének százalékos mértékével emelkednek.

A munkáltató és az érdekképviseletek közös szándéka alapján a munkáltatói jogkörgyakorlók – az alanyi jogú alapbéremelésen túl – jogosultak az irányításuk alá tartozó munkavállalók részére differenciált alapbéremelést biztosítani. Ennek végrehajtása során:

  • az egy munkavállalónak biztosított alapbéremelés nem lehet kevesebb 3000 Ft/hó összegnél;

  • a 6-14-es, illetve a 15-17-es MMK-csoportokra meghatározott differenciálási keret csak a megjelölt MMK-csoporton belül használható fel.

A differenciálás végrehajtása során a munkáltatói jogkörgyakorlók kötelesek különös figyelemmel lenni:

  • a munkakör munkaerőpiaci helyzetére;

  • a munkakör leterheltségére;

  • a munkakört betöltő munkavállaló állami iskolai végzettségére, szaktudására, tapasztalatára, és a feladatokhoz való hozzáállásra;

  • a bérfeszültségek kezelésére;

  • az utánpótlás biztosítására;

  • a munkavállalók méltányos érdekeire.

A differenciált béremelés lehetőséget ad a munkáltatói jogkörgyakorlók számára a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalók elismerésére.

Fontos kiemelni, hogy tovább nő a munkáltató által nyújtott önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, amelynek mértéke önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén 2018. január 1-jétől a munkavállaló alapbérének 3,5 százaléka.

 

A MÁV Zrt. vasúti járművezetőinek balesetmentességét ösztönző bérpótlék biztosítására kötött megállapodást változatlan feltételekkel további egy évre, 2018. december 31-ig meghosszabbították.

A Kollektív Szerződésben foglaltak szerint a Választható Béren Kívüli Juttatás (VBKJ) rendszerében 2018-ban is bruttó 271 400 Ft juttatásban, valamint alanyi jogú béren kívüli juttatásban – SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára történő utalás nettó 92 900 Ft értékben – részesülnek a munkavállalók. A választható juttatások köre két új elemmel bővül: valamennyi munkavállalónak lehetősége lesz diákhitel-törlesztési támogatás, valamint mobilitási célú lakhatási támogatás igénybevételére is.

Az igényelhető munkabérelőleg felső határa 150 000 Ft-ról 240 000 Ft-ra változik.

A rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó segélyjuttatásokra a korábbi 3100 Ft/fő keretösszeg helyett 2018-ban 3300 Ft/fő munkavállalói keretösszeg áll rendelkezésre. Ehhez kapcsolódóan a temetési segély mértéke a korábbi 55 000 Ft-ról 60 000 Ft-ra emelkedik.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.