MGYOSZ: fogy a munkaképes korú népesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyáriparosok szerint a béremelés nem oldja meg a munkaerőhiányt, mert a munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak.


A munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd – mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Rolek Ferenc szerint a szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt. 

 

A szakember hiánnyal érintett területek közül példaként említette az építőipart, ahol építőipari szakmunkásokat keresnek és a vendéglátást, ahol szakácsot és felszolgálót nehéz találni. A szövetség alenöke azonban úgy véli, hogy a munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van.

Kérdésre válaszolva kifejtette: a szakember hiány révén nőnek majd a fizetések, azonban mivel a problémának demográfiai okai vannak, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a munkaerőhiányt. Ráadásul nehezíti a helyzetet a munkavállalási célú kivándorlás Nyugat-Európába.

Rolek Ferenc hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek nem bírják a piaci versenyt és nem tudnak olyan hatékonysággal termelni, hogy munkaerőhiány miatt megemelkedett béreket kigazdálkodják, „elvéreznek” majd. Ez a fajta veszély az MGYOSZ alelnöke szerint elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat fenyegeti.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.