Mi kell a naprakész munkaidő-nyilvántartáshoz?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a dolgozó elfelejti lehúzni belépőkártyáját, akkor milyen esetben tekinthető naprakésznek a munkáltató munkaidő-nyilvántartása? A Kúria elvi határozata irányt mutat.


A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelősége 2014. május 29-én és 2014. június 5-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes munkáltató üzletében. 2014. május 29-én az egyik munkavállaló beosztás szerinti munkakezdésének időpontja 13 óra 30 perc volt, azonban a 14 óra 49 perckor történt ellenőrzéskor a munkavállaló munkaidejének kezdő időpontja az elektronikusan vezetett munkaidő-nyilvántartásban nem volt rögzítve, mivel a munkavállaló elfelejtette lehúzni a kártyát a munka megkezdésével egyidejűleg.

2014. június 5-én ugyanezen munkavállaló beosztás szerinti munkakezdésének időpontja 12 óra 30 perc volt, azonban a 14 óra 14 perckor történt ellenőrzéskor a munkavállaló munkaidejének kezdő időpontja ugyanezen indokkal nem került rögzítésre. A felperes a munkakezdés időpontját mindkét esetben utólag, rövid időn belül a munkavállaló jelenlétében felvett jegyzőkönyvben tisztázta, és a hiányzó adatot a jegyzőkönyv alapján az elektronikus rendszerben rögzítette.

Az ellenőrzés során tapasztaltak miatt a felügyelőség határozatával kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalók munkaidő-nyilvántartását naprakészen vezesse. Határozata indokolásában rámutatott, hogy a munkáltató mindkét esetben megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtakat.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

A felperes a határozatot sérelmezve keresetet nyújtott be, melyben a jogerős közigazgatási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes költségekben való marasztalását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Indokolása szerint a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A naprakészség, eseményszerűség követelményének a felperesi nyilvántartás e két napon nem felelt meg, s hogy ezt mi okozta, a perben nem bírt jelentőséggel.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte.

Az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, készenlétével, szabadságával kapcsolatos adatokat [Mt. 134. § (1) bekezdés]. A munkaidő-nyilvántartásnak meg kell felelnie a hitelesség, ellenőrizhetőség és naprakészség elvének. A munkaidő-nyilvántartás körében a törvény nem ír elő alaki követelményt, így annak vezetése bármilyen formában történhet, ha kétséget kizáróan tartalmazza az Mt.-ben előírt elemeket.

Az Mt. 134. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának, nem rögzíti feltételként azonban azt, hogy mindennek egy dokumentumban kellene szerepelnie.

Az alperes elektronikus úton vezette a munkaidő-nyilvántartást akként, hogy a munkavállalóit blokkoló kártyával a munkaidő megkezdésekor blokkolásra kötelezte, s annak használatára előzetesen őket kioktatta. Ezen túl szabályzatban rögzítette azt, hogy amennyiben bármely oknál fogva nem került a munkaidő-nyilvántartásban valamely adat rögzítésre, erről az azt követő első alkalommal a munkavállaló jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni, és a munkavállaló által meghatározott adattal kell a munkaidő-nyilvántartást pótolni.

Az egyik munkavállaló két esetben – 2014. május 29-én és június 5-én – e blokkolási kötelezettségének a munkaidő megkezdésekor nem tett eleget, a hiányzó adatok pótlására azonban a felperesnél előírt eljárási rendnek megfelelően még az adott napon jegyzőkönyv felvétele útján sor került. Ennek megfelelően az adott munkavállaló vonatkozásában és mindkét munkanapon a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazott a munkaidő-nyilvántartás, így az megfelelt a naprakészség elvárásának.

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

Az Mt. 134. § (2) bekezdéséből a munkaidő megkezdésének az azzal egy időben történt dokumentálási kötelezettsége nem következik.

Az tény, hogy az adott munkavállaló munkavégzése megkezdését követően rövid idővel az elektronikus nyilvántartási rendszer még nem tartalmazta a munkakezdés időpontját, önmagában további bizonyított körülmények hiányában nem ad alapot az Mt. 134. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértésének megállapítására.

Az Mt. 134. §-a a munkavállaló védelmét szolgáló szabály. A munkáltató a nyilvántartás módszerét és módját maga határozza meg és a nyilvántartás vezetésébe a munkavállalót is bevonhatja. Akkor felel meg a törvénynek a munkáltató eljárása, ha ennek megfelelően a munkavállalót kioktatja, ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy amennyiben a nyilvántartással összefüggő hiányosság merül fel, azt még aznap, előre szabályozott eljárási rendnek megfelelően pótolja. Mindezek megvalósulása esetén nem állapítható meg, hogy a munkáltatót mulasztás terheli. A munkáltató a munkaidő kezdetét és végső időpontját köteles rögzíteni, a munkaidő kezdeti időpontjának rögzítésével kapcsolatos késedelméből azonban még nem következik, hogy a munkaidő tartama még aznap nem kerül rögzítésre, az Mt. 134. § (1) bekezdése szerinti adatok vezetése nem naprakész.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.