Miért éri meg továbbtanulni egy cégvezetőnek? Erről szól az MBA 2024-ben

Továbbra is az oktatási piac sztárjai az MBA (Master of Business Administration) képzések: az erős nemzetközi versenyben a magyar szereplők is jól teljesítenek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 25 éve indították az első MBA képzéseket, amikkel elsősorban olyan közép- és felsővezetőket céloznak, akik karrierjük építésén túl üzleti látásmódjukat, cégvezetői, stratégiai gondolkodásukat szeretnék fejleszteni. Az executive MBA képzések lehetőségeiről és a gyakorlati megközelítésről kérdezte a Portfolio Toarniczky Andrea szakfelelőst, a képzés vezetőjét és Lajtos Zoltánt, a Grundfos szivattyúgyártó kutatás-fejlesztési igazgatóját, a képzés egyik mentorát és alumniját.

Mennyire van létjogosultsága az MBA-képzéseknek 2024-ben? Mit mutatnak a tapasztalatok: Európa nagy egyetemei indítanak ilyen képzéseket?

Toarniczky Andrea: Ha Nyugat-Európát nézzük, akkor azt látjuk, hogy az MBA az egyik leginnovatívabb része a felsőoktatásnak, az executive MBA-k hihetetlen gyorsasággal újulnak meg, ami azt jelenti, hogy egyetemek együttműködnek nagy céges partnerekkel, új specializációkkal színesítik oktatásukat, vagy nemzetközi együttműködéseket hoznak létre. A régióban is egyértelműen látszanak ezek a trendek, egyre több ilyen képzés található.

Az élethosszig tartó tanulás nem csak a szavak szintjén létezik, hanem virágkorát éli.

A Corvinusnak nagy tapasztalata van a területen, hiszen már 25 éve indítunk MBA-képzéseket: azt látjuk, hogy 10-12 év munkatapasztalattal rendelkező vezetők jönnek hozzánk tanulni, sokan azért, mert van már tapasztalatuk, de szeretnének nevet adni neki, keretezni ezt a gyakorlati tudást. A legtöbben nagyon jók egy adott iparágban vagy egy adott pozícióban, de egyre nagyobb az igény, hogy legyen szerteágazó, komplexebb kitekintésük, üzleti tudásuk.

Ugyanakkor a mai menedzserek sokkal merészebben váltanak, mint a korábbi időszakok vezetői. Tehát a mérnök, a jogász, az orvosból lett cégvezető igényel egy üzleti tudást még akkor is, ha van mögötte egy sikeresen felépített, jól működő vállalkozás – például azért, mert nemzetközi piacra lépne, tőzsdére menne.

Topmenedzserek, vezetői ambíciókkal rendelkező középvezetők számára többféle képzés létezik, sokszor maguk a cégek is indítanak ilyeneket. Miben más egy executive MBA képzés, például a Corvinuson?

Lajtos Zoltán: Az MBA jelentősen eltér a céges képzésektől, tréningektől, és többet is nyújt náluk: itt a résztvevők nem egy szervezeten belül találkoznak, hanem iparágakon, országokon átívelően tárgyalnak meg egy-egy kérdést. Ráadásul az MBA olyan új gondolatokat, trendeket is megjelenít, amiket a képzés keretei között bátran, biztonságosan kielemezhetnek a résztvevők, nincs tétje annak, hogy holnap át kell ültetni a gyakorlatba.

Stratégiai, komplex problémamegoldó gondolkodásra ösztönöz, széles látókörrel motivál.

Ezért is tapasztaljuk azt, hogy cégvezetők vagy középvezetők a karrierjük bármely szakaszában hasznosítani tudják az itt kapott tudást.

Toarniczky Andrea: Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy tudatosítsuk azt a cégekben, a vezetőkben, hogy az MBA-nek van helye egy képzési tervben, egy karrierútban, mik az előnyei egy rövidebb, célzott képzéssel szemben. A Corvinus Egyetemen például néhány éve megújítottuk a szakot, jelenleg 30-38 fős létszámmal indulnak a csoportok: ez azt jelenti, hogy egy csoport már tud olyan színes lenni, hogy különböző iparágak megjelenhessenek benne és nemzetközi hallgatók is részt vehessenek a képzésben. Így tudjuk maximalizálni a networking lehetőségét, a vezetőfejlesztés során pedig kis, 5-6 fős csoportban dolgozunk.

Személyre szabott vezetőfejlesztést végzünk, ami meglehetősen ritka a piacon, mert nagy erőforrásokat igényel. A képzés ideális a Magyarországon vagy szomszédos országokban élő szakemberek számára, nem véletlen, hogy egyre több külföldi hallgatónk van, a hazai expat közösség és a régiós országok mellett például jönnek olyan országokból, ahonnan közvetlen repülőjárat van Budapestre például Törökországból és Németországból, de van Dubaiból berepülő résztvevőnk is. Oktatóink között neves külföldi szakembereket is találhatunk, akik részben a maastrichti partnerünk, részben a Corvinus Egyetem meghívására érkeznek Magyarországra. A képzés nemzetközi jellegét a jövőben tovább kívánjuk erősíteni.

Hogyan épül fel a képzés? Milyen tantárgyak és modulok vannak, mennyi időt vesz igénybe az elvégzése?

Toarniczky Andrea: A képzés négy félévet jelent: hétvégente zajlik az oktatás, általában péntektől vasárnapig, félévente öt hétvégét vesz igénybe. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi a munka a programban, a hallgatóknak sok feladatuk van ezen kívül, projekteken dolgoznak, kis csoportokban, jellemzően online. A teljes képzés angolul zajlik. A tantárgyak elsősorban vállalatvezetői témaköröket fednek le.

Tanítunk vállalati pénzügyet, stratégiai menedzsmentet, szervezeti magatartást és HR-t, marketinget és kiemelt figyelmet fordítunk a digitális átalakulásra, a vállalkozás és innováció területére. Odafigyelünk arra, hogy mire van szüksége ma egy vezetőnek ahhoz, hogy átlássa azokat a komplex kérdéseket, amelyek az üzleti életben megjelennek, a változásvezetést például a Corvinuson az igényekre reagálva kiemelten, mind a négy félévben tanítjuk, különböző megközelítésekben, mint például az M&A (összeolvadások és felvásárlások).

A képzésben kiemelt szerepe van a személyre szabott vezetőfejlesztésnek, ahol a résztvevők kiscsoportos mentoringban részesülnek. Az első évben executive coachok, a második évben pedig felsővezetők mentorálják a csoportokat. Megszólítunk hiteles felsővezetőket, közöttük több alumnit is.

Lajtos Zoltán: A képzés során a vizsgák ritkábbak, sokkal inkább beadandó dolgozatokkal és a közös projektekkel teljesítenek a hallgatók. Ezzel is az a célunk, hogy minél inkább gyakorlatorientált képzést működtessük, ahol a hangsúly az együttműködésen, az egymástól is tanuláson, a közös gondolkodáson van.

A szakdolgozat sem a megszokott: sokan üzleti tervet készítenek, vagy tanácsadási projektet hoznak létre. Minden évben van 3-4 olyan résztvevőnk, aki kihasználja a lehetőséget, és egy konkrét üzleti tervet tesz le szakdolgozatként. Ilyenkor pedig a konzulensnek angyalként való korábbi tapasztalata is hasznosul, amikor megvizsgálja a tervet, véleményt mond róla, tanácsot ad a fejlesztéséhez.

Mik a felvételi követelmények? Milyen díjai vannak a képzésnek, és milyen diplomát kapnak azok, akik sikeresen elvégezték? Mennyire tudják itt kihasználni a Corvinus nemzetközi összeköttetéseit?

Toarniczky Andrea: A teljes tandíj 4 félévre 22 ezer euró: ha megnézzük a környék nagy egyetemeinek árazását, ez egy kimondottan jó ár-érték arányú ajánlatnak számít. Elsősorban többek között azért is, mert egyszerre két diplomát szereznek, ami a hazai MBA-képzések között unikum: a végzett hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem Executive MBA oklevelét és a Maastrichti Egyetem (UM) MSc oklevelét is megkapják. A hallgatók két hetet töltenek Hollandiában, intenzív nemzetközi környezetben végzik a specializációkat.

Ez a program Magyarországon egyedülálló abban is, hogy megszerzett több mérvadó nemzetközi akkreditációt is: egyrészt az EFMD üzleti képzési hálózattól, másrészt az MBA-kat összefogó szervezettől, az EMBA-től. Minőségbiztosítási szempontból az is fontos a jelentkezőknek, hogy rangos nemzetközi intézményi akkreditációja is van a Corvinusnak, az AACSB-nek köszönhetően a világ üzleti iskoláinak top 6 százalékába tartozunk.

A felvételhez egyetemi diploma szükséges, de nem feltétlenül közgazdasági végzettség – ezért is jelentkeznek hozzánk szép számmal jogászok, mérnökök, vagy akár orvosok is.

Amit még elvárunk, az legalább 5 év munkatapasztalat – az átlag egyébként 12 év, ami azt mutatja, hogy tapasztalt vezetők jönnek hozzánk. A képzés része egy felkészítő kurzus, amiből ötöt kell elvégezni: ezek olyan alapkészségek, mint a számvitel, a pénzügy vagy a statisztika. Kérünk még egy motivációs levelet és két ajánlólevelet. A felvételi eljárás része egy személyes elbeszélgetés is. Angol nyelvvizsga nem szükséges, de elvárjuk a stabil angol nyelvtudást. A 2024-ben induló képzésekre a felvétel szeptember 6-án zárul.

Az egyetem kétféle, full-time és executive MBA-képzést is kínál: az első sokkal inkább a karrierjük elején lévő munkavállalókat célozza meg. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy ez egy karrierszünet (career break), mert egy nappali képzést jelent, ami jelenleg még 2 éves, de már kidolgoztuk az egy éves tanrendjét is. Ide azokat a legalább 3 év év munkatapasztalattal rendelkező jelentkezőket várjuk, akik karrierjüket úgy tervezik, hogy később vezetői pozícióban dolgoznak majd. Az executive képzést, amiről most a beszélgetésünk leginkább szólt, karriergyorsítónak hívjuk. Ez hétvégi elfoglaltságot jelent, és jelenleg is közép- és felsővezetőként dolgozó szakemberek számára biztosít fejlődési, képzési alternatívát.

Hogy látják a hallgatók az MBA program befektetésként való megtérülését: vannak konkrét tapasztalatok ezen a téren?

Lajtos Zoltán: A program során minden résztvevő egy személyes vezetői fejlesztési terv mentén fejleszti kompetenciáit. A képzés gyakorlatorientáltságát hatékonyan lehet átültetni az üzleti életbe, a cégvezetésbe, a karrier építésébe. Az oktatás során a hallgatók egymással is szoros kapcsolatokat építenek ki, amiket az üzleti életben is tudnak a későbbiekben hasznosítani, erre folyamatosan látunk példákat.

Tapasztalatom szerint a képzés kiemelkedően hatékony akkor, amikor egy cégnél a változásmenedzsment kerül a fókuszba:

ilyen lehet például egy vállalkozás utódlása, céges összeolvadás, felvásárlás. Olyan gyakorlati ismereteket és tapasztalatot szereznek a hallgatók, amiket hatékonyan tudnak alkalmazni. Ebbe beletartoznak a közgazdasági, gazdasági, pénzügyi ismeretek is, de túl is mutat a képzés ezeken: egy új felsővezetői látásmódot kap az, aki elvégzi.

A hallgatók a csoportos munka során ki tudnak próbálni olyan fejlesztéseket, amiket később saját cégükben is tudnak alkalmazni. Ilyen lehet például egy új bérezési struktúra fejlesztése vagy akár egy értékesítői ösztönzői rendszer átalakítása is. Sokan vannak, akik a képzés hatására új vállalkozást indítanak, vagy cégen belül fejlesztenek egy új divíziót, nemzetközi piacra lépnek vagy strukturális átalakításokat indítanak.

Forrás: Portfolo

---