Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közeledik az év vége, mi a teendő a ki nem vett szabadsággal? – erre a kérdésre ad választ az RSM DTM blogja.
Lassan itt az év vége! Természetesen mindenki igyekszik az ünnepek miatt még tartalékolni a meglévő szabadságait, de kérdés, hogy sikerül kivenni a munkavállalónak vagy sem és mi történik akkor, ha mégsem tudja a munkáltató kiadni részére a ki nem vett szabadságait.
A munkaviszony első három hónapját kivéve, – ami jellemzően a próbaidő – munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – természetesen év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.
A tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
A szabadságot a pótszabadságon kívül alap- és életkor szerinti megbontásban tartjuk nyilván. Ennek az előnye, hogy a Felek az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodása alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik és kivehetik.
Ezen túlmenően a szabadságot következő évre átvinni az alábbi esetekben lehet:
ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
kollektív szerződés esetén a szabadság egy negyedét lehet átvinni következő év március 31-ig,
ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Fontos tudni, hogy a munkáltatónak jogában áll a munkavállalót szabadságra küldenie, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Lassan itt az év vége! Természetesen mindenki igyekszik az ünnepek miatt még tartalékolni a meglévő szabadságait, de kérdés, hogy sikerül kivenni a munkavállalónak vagy sem és mi történik akkor, ha mégsem tudja a munkáltató kiadni részére a ki nem vett szabadságait.
A munkaviszony első három hónapját kivéve, – ami jellemzően a próbaidő – munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – természetesen év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.
A tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
A szabadságot a pótszabadságon kívül alap- és életkor szerinti megbontásban tartjuk nyilván. Ennek az előnye, hogy a Felek az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodása alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik és kivehetik.
Ezen túlmenően a szabadságot következő évre átvinni az alábbi esetekben lehet:
ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
kollektív szerződés esetén a szabadság egy negyedét lehet átvinni következő év március 31-ig,
ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Fontos tudni, hogy a munkáltatónak jogában áll a munkavállalót szabadságra küldenie, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
