Mihez kezdjünk a ki nem vett szabadsággal?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeledik az év vége, mi a teendő a ki nem vett szabadsággal? – erre a kérdésre ad választ az RSM DTM blogja.


Lassan itt az év vége! Természetesen mindenki igyekszik az ünnepek miatt még tartalékolni a meglévő szabadságait, de kérdés, hogy sikerül kivenni a munkavállalónak vagy sem és mi történik akkor, ha mégsem tudja a munkáltató kiadni részére a ki nem vett szabadságait.  

A munkaviszony első három hónapját kivéve, – ami jellemzően a próbaidő – munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – természetesen év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

A szabadságot a pótszabadságon kívül alap- és életkor szerinti megbontásban tartjuk nyilván. Ennek az előnye, hogy a Felek az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodása alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik és kivehetik.

Ezen túlmenően a szabadságot következő évre átvinni az alábbi esetekben lehet:

ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
kollektív szerződés esetén a szabadság egy negyedét lehet átvinni következő év március 31-ig,
ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Fontos tudni, hogy a munkáltatónak jogában áll a munkavállalót szabadságra küldenie, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Lassan itt az év vége! Természetesen mindenki igyekszik az ünnepek miatt még tartalékolni a meglévő szabadságait, de kérdés, hogy sikerül kivenni a munkavállalónak vagy sem és mi történik akkor, ha mégsem tudja a munkáltató kiadni részére a ki nem vett szabadságait.  

A munkaviszony első három hónapját kivéve, – ami jellemzően a próbaidő – munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – természetesen év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

A szabadságot a pótszabadságon kívül alap- és életkor szerinti megbontásban tartjuk nyilván. Ennek az előnye, hogy a Felek az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodása alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik és kivehetik.

Ezen túlmenően a szabadságot következő évre átvinni az alábbi esetekben lehet:

ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
kollektív szerződés esetén a szabadság egy negyedét lehet átvinni következő év március 31-ig,
ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Fontos tudni, hogy a munkáltatónak jogában áll a munkavállalót szabadságra küldenie, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.