Mikor jogellenes a sztrájk?

Szerző: Dr. Tóth Bence
Dátum: 2019. március 20.
Címkék:
Rovat:
Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

A sztrájk jogintézményét a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályozza, egyben azt is meghatározva, mikor jogellenes a sztrájk (Szt. 3. §). Egyrészt a sztrájk csak a dolgozók a gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására irányulhat. A sztrájkjog gyakorlása során mind a munkáltatót, mind a munkavállalókat együttműködési kötelezettség terheli, és kifejezetten jogellenessé teszi a sztrájkjog gyakorlását, amennyiben azzal visszaélnek.

Amelyre a feleknek talán leginkább oda kell figyelniük az nem más, mint az előzetes egyeztetés kötelezettsége [Szt. 2. § (1) bekezdés]. A sztrájkra pont nem a spontaneitás, a meglepetés ereje a jellemző, hanem az, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekek nem képesek összhangba kerülni. Az említett rendelkezés alapján csak akkor kezdeményezhető sztrájk – a szolidaritási sztrájkot kivéve –, „ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre.” Egyeztető eljárást kezdeményezhet a szakszervezet, de akár a munkavállalók is (EH 1999.153). Az egyeztetés alatt sztrájkolni is lehetséges, legfeljebb egy alkalommal, maximum 2 órás időtartamban (ez az ún. figyelmeztető sztrájk). Ez még nem teszi jogellenessé a sztrájkjog gyakorlását. Előfordulhat, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, ilyenkor szintén kezdeményezhető sztrájk. Ezt erősíti meg a bírói gyakorlat is, amely alapján sztrájk jogszerűen tartható akkor, ha például a szakszervezet a kollektív szerződés megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató felróható magatartása miatt eredménytelen marad (BH 1993.585).

A sztrájk jogellenes abban az esetben is, ha a sztrájkot a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végező munkáltatónál az ún. még elégséges szolgáltatás teljesítését gátló módon gyakorolják. Ide tartoznak például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén működő, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó munkáltatók.

A „még elégséges szolgáltatás” fogalmát a törvény nem definiálja, de ez alatt az értendő, hogy a közszolgáltatások olyan mértékben vannak biztosítva, hogy azok működése még nem lehetetlenült el. Érdekes módon a korábbi bírói gyakorlat még nem tartotta annyira kiemelkedőnek a még elégséges szolgáltatás meglétét, sőt kifejezetten kimondta, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához (BH1991.255). A törvény 2010. december 31-től hatályos módosítása alapján azonban a még elégséges szolgáltatás hiányában gyakorolt sztrájk szintén jogellenes.

A jogellenességre vezető okok közül megjelenik az Alaptörvénybe ütköző cél is. Különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a sztrájkjog ne sértse például a munkáltató tulajdonhoz való jogát, azzal, hogy a sztrájkkövetelésben a bevétel átadásának egy részét követelnék a munkavállalók.

Amennyiben a munkáltató olyan intézkedést hoz, vagy adott esetben mulaszt, amelyek megváltoztatására kizárólag a bíróság jogosult, a sztrájk gyakorlása ezekkel szemben szintén tilos.

Végül pedig arra is figyelemmel kell lenni, hogy amennyiben a felek kötöttek kollektív szerződést, úgy tilos annak hatálya alatt a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében sztrájkolni. Ha azonban a sztrájk-követelés az éves bértárgyalás keretébe tartozó igény, az nem irányul a kollektív megállapodásnak minősülő középtávú együttműködési megállapodás megváltoztatására (BH2010.273).

Jól látható, hogy a sztrájkjog gyakorlása nem arról szól, hogy a munkavállalók egyeztetések nélkül „leteszik az igát”, és nem hajlandók dolgozni hosszú ideig. Amennyiben ilyen esetre – és a többi jogellenességre okot adó körülményre – kerülne sor, a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit szegné meg, amelynek súlyos következményei lehetnek. Munkavállalóként tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy a sztrájk előtt alaposan tájékozódjanak annak feltételeiről, különben akár egy azonnali hatályú felmondás is lehet a jogszerűtlenség következménye.


Kapcsolódó cikkek:


Pozsonyban lesz az Európai Munkaügyi Hatóság székhelye
2019. június 13.

A szlovák fővárosban lesz a még idén októberben felálló, de teljes működőképességét várhatóan csak 2021-ben elérő Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) székhelye - döntött csütörtökön az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Terítéken a feketemunka és a bérfizetés
2019. június 13.

Május végén tette közzé a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentését, mely a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összegzi.