Minden a fizetés nélküli szabadságról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyekben a munkavállalónak alanyi jogon jár fizetés nélküli szabadság – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Milyen lehetősége van a munkavállalónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel a munkavállaló és a munkáltató fejében, amikor a munkavállaló jelzi igényét egy esetleges fizetés nélküli szabadságra.
Azért is lehet ez a probléma napirenden mostanában, mert a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják a fizetés nélküli szabadságra.
Jelen bejegyzésemben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos munkajogi szabályozáson kívül a fontosabb társadalombiztosítási (tb) tudnivalókra is kitérek.
|
Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25.
- Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont
- Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont
|
Fizetés nélküli szabadság
Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:
- a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a GYES jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság;
- a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);
- a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével – 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.
A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor – a fenti időtartamok betartásával – megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.
A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
