Minden, amit a bértámogatásról tudni szeretne… Koronavírus

Szerző: Fajcsák Gábor
Dátum: 2020. május 4.
Címkék: , , ,
Rovat:
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők. Az RSM Hungary adótanácsadói sorra vették a felmerülő kérdéseket a gyakorlati példákat és a hatósági álláspontot is figyelembe véve összegezték a teendőket, információkat.

1. Mit jelent a bértámogatás?

Bizonyos feltételek mellett az állam kiegészítést ad a munkavállalók lecsökkent fizetéséhez a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni szándékozó gazdasági csomag részeként. A munkáltató által kifizetett, csökkentett munkaidőre járó bér mellé, az állam kifizeti a támogatást igénylő munkavállalók kieső bérének 70 százalékát.

2. Ki igényelheti a támogatást?

A munkaadó és a munkavállaló közösen.

3. Ki minősül munkaadónak?

Alapvetően a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató, azonban bizonyos szervezeteket civil szervezeteket és költségvetési támogatásban részesülő szervezeteket kizár a jogszabály a munkaadó fogalmából.

4. Ki minősül munkavállalónak?

Fő szabály szerint a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló, de meghatározott jogszabály szerint költségvetési támogatásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállalók nem tartoznak ebbe a körbe.

5. Igényelhetnek-e bértámogatást a munkaerő-kölcsönző cégek?

A módosított rendelet előírásai szerint a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új bértámogatási program.

6. Mely munkavállalók tekintetében igényelhető a bértámogatás?

A támogatásba bevont munkavállalónak a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban kell állnia és nem töltheti a felmondási idejét, valamint nem lehet fizetés nélküli szabadságon, és nem részesülhet K+F bértámogatásban, vagy uniós forrásból származó munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő támogatásban.

7. Milyen költségei vannak a bértámogatás igénylésének?

A kérelem benyújtása költség és illetékmentes mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán.

8. Hol kell benyújtani a bértámogatás iránti kérelmet?

A kérelmet és mellékleteit elektronikus úton, a Cégkapun keresztül, e-papír formájában kell benyújtani foglalkoztatási hely szerinti a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok felé a munkáltatónak.

9. Milyen dokumentumokat kell benyújtani a bértámogatás igényléséhez?

  • Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához formanyomtatvány;
  • Nyilatkozat összeférhetetlenségről;
  • Bevonáskori nyilatkozat munkaerőpiaci programba való belépés kapcsán;
  • Egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás;
  • Részmunkaidőre vonatkozó megállapodás, amennyiben a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a kérelem benyújtását megelőzően már történt munkaidő csökkentés.

10. Hol érhető el a kérelem és a kapcsolódó nyomtatványok?

A kérelem és a csatolandó egyéb dokumentum formátumok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz az NFSZ honlapján érhetőek el.

11. Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet és mellékleteit munkavállalónként külön kell kitölteni és beküldeni. Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállaló érintett, úgy azokat a kérelmeket egy időben szükséges benyújtani.

12. Kérelmezheti-e a bértámogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozás?

A módosított Kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás igényelje a támogatást, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel.

13. Mikor kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet előzetesen kell benyújtani a kérelmezett hónapokra vonatkozóan. Azaz, amennyiben már május 1-től élni kívánnak a bértámogatással, úgy a kérelem benyújtásáról még áprilisban szükséges gondoskodni.

14. Mennyi időt vesz igénybe a kérelem elbírálása?

A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását és határozatban dönt a bértámogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról.

15. Milyen esetben van tájékoztatási kötelezettsége a munkáltatónak a kérelem benyújtását követően?

A munkáltató köteles két munkanapon belül tájékoztatni a Kormányhivatalt, amennyiben a támogatás feltételeit, vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változás következik be.

16. Milyen mértékű munkaidő csökkentés szükséges a támogatás igénybevételéhez?

A bértámogatás azon munkavállalók esetében vehető igénybe, akiknek munkaidejét legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkenteni kellett a veszélyhelyzet időszakában, a koronavírus okozta kedvezőtlen gazdasági hatások következtében. Így a bértámogatás akár napi 2 órára csökkentett munkaidő esetén is igénybe vehető az alábbi példa szerint:

Eredeti napi munkaidő Csökkentés utáni min. munkaidő Csökkentés utáni max. munkaidő
8 óra 2 óra 6,8 óra
6 óra 1,5 óra 5,1 óra

17. Kinek folyósítják a bértámogatás összegét?

A bértámogatás közvetlenül a munkavállaló részére kerül folyósításra, az adott hónapot követő hó első felében (várhatóan 10-éig).

18. Milyen összegű lesz a bértámogatás?

A támogatás mértéke a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás számításánál maximálisan figyelembe vehető havi nettó alapbér összege legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese, azaz 214 130 forint lehet.

19. Mi a bértámogatás felső határa?

A bértámogatás felső határa függ a munkabértől, illetve a munkaidő csökkentés mértékétől:

  • 15% munkaidő csökkentés esetén a nettó alapbér 10,5%, de maximum 22.483 Ft
  • 75% munkaidő kiesés esetén a nettó alapbér 52,5%-a, de maximum 112.418 Ft.

20. Mi minősül alapbérnek a bértámogatás szempontjából?

Alapbérnek a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér minősül, amibe bele kell számolni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díj összegét is (ahol ez utóbbi alkalmazandó).

21. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatás után?

A támogatás nettó összegű, azt nem terheli sem adó, sem járulékfizetési kötelezettség.

22. Mikor kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni?

Ha a munkavállaló lecsökkentett munkaideje a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, akkor egyéni fejlesztési időben szükséges megállapodni a kieső munkaidő 30%-nak megfelelő időre.

23. Mekkora összeget kell elérnie a munkabérnek a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtartama alatt?

A munkavállaló munkabérének a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a munkaidő csökkenés mértéke meghaladja az 50%-ot.

24. Milyen esetben lehet kevesebb a dolgozó nettó munkabére a korábbinál?

Ha a munkaidő csökkentés meghaladja az 50 százalékot, a támogatási időszakban fizetett munkabér és támogatás összegének nem kell elérnie a módosítás előtti alapbért. Vagyis pl. napi 8 óra helyetti 2 órás foglalkoztatás esetén a munkavállaló nettó bére lehet kisebb, mint eredetileg volt.

25. Kell-e munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre?

Igen, a munkaadó köteles munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre vonatkozóan, amit így adó- és járulékfizetési kötelezettség is terhel.

26. Milyen feltételeknek kell megfelelni a munkaadónak?

  • A vele munkaviszonyban álló munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja.
  • A társaság legalább hat hónapja működik.
  • Az adott munkavállalók kapcsán a társaság uniós forrásból munkahelymegőrző, -teremtő támogatást, kedvezményt, illetve K+F bértámogatást nem vett igénybe.
  • Vállalnia kell az érintett dolgozók megtartását a támogatás +1 hónapos időtartamra.
  • A támogatás időtartama alatt tartani kell a csökkentett munkaidőt.

27. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkavállalónak?

  • A munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét.
  • Nem kap részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatást.
  • Csökkentett munkaidőben dolgozik, az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll (amennyiben ilyenben megállapodnak).

28. Távmunkában és Home Office-ban dolgozó munkavállalók tekintetében is igényelhető a bértámogatás?

A Kormányrendelet módosításának köszönhetően lehetőség nyílt mind a távmunkában, mind pedig a Home Office-ban munkát végző kollégák részére a bértámogatás igénylése.

29. Milyen támogatásokkal együtt nem alkalmazható a bértámogatás?

A 103/2020. Korm. rendelet szerinti K+F bértámogatás, illetve az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bér jellegű támogatásban részesülők nem alkalmazhatják a bértámogatást.

30. Van-e lehetőség a járulékkedvezmény és a bértámogatás együttes igénybevételére?

Igen, a két támogatásforma együttes igénybevételét a jogszabály nem tiltja.

31. Hogyan befolyásolja a bértámogatás igénybe vételét a fizetés nélküli szabadság?

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt bértámogatás igénybe vételére nincs lehetőség.

32. Milyen hosszan köteles a munkáltató tovább foglalkoztatni a munkavállalókat?

A létszámtartási kötelezettség a támogatás időtartama és azt követő egy hónapra vonatkozik.

33. Mely munkavállalókra vonatkozik a létszámtartási kötelezettség?

A munkaadó csak a támogatásba bevont munkavállalók tekintetében köteles a létszámot tartani.

34. Mennyi időre szól a támogatás?

A támogatás maximum 3 hónapra igényelhető.

35. Bármilyen feladatot végezhet a munkavállalóm a csökkentett munkavégzés ideje alatt?

Nem, a munkavállaló csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátásával bízható meg.

36. Elrendelhet-e a munkavállaló rendkívüli munkavégzést a támogatás időtartama alatt?

A jogszabály tiltja, hogy a munkaadó rendkívüli munkavégzést – így pl. túlórát – rendeljen el a támogatás időtartama alatt.

37. Van-e lehetőség munkaidőkeret alkalmazására a bértámogatás ideje alatt?

A módosított Kormányrendelet alapján bértámogatás időtartama alatt a munkaadónak lehetősége van munkaidőkeret párhuzamos alkalmazására is.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Itt a munkahelyteremtő bértámogatás
2020. május 26.

A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított.

400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.