Minimálbér 2023: íme minden részlet


Cikkünkben minden fontos részletet ismertetünk a 2023-as minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatban, így például szó lesz a szachó-fizetési felső határról, a járulékfizetési alsó határról, a legnépszerűbb juttatások közterheinek alakulásáról, valamint a Munka törvénykönyve fizetéseket közvetlenül érintő változásairól is.

2022. december 13. napján hirdették ki a 2023. évi minimálbér összegét a Magyar Közlöny 214. számában. A 573/2022. Korm. rendelet szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2023. január 1-től:

  • havibér alkalmazása esetén 232 000 Ft
  • hetibér alkalmazása esetén 53 340 Ft
  • napibér alkalmazása esetén 10 670 Ft
  • órabér alkalmazása esetén 1 334 Ft

A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimum 2023. január 1-től:

  • havibér alkalmazása esetén 296 400 Ft
  • hetibér alkalmazása esetén 68 140
  • napibér alkalmazása esetén 13 630 Ft
  • órabér alkalmazása esetén 1 704 Ft

SZOCHO fizetési felső határ

A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, és az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetén a természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét, azaz a 2023-ban hatályos, 232 000 Ft x 24 = 5 568 000 Ft-ot (adófizetési felső határ).

Fontos, hogy mindig SZOCHO alappal kalkuláljunk, mert adófizetési felső határ tekintetében számító jövedelem például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem (ide tartozik például az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, és a saját jogú nyugdíjas munkabére is).

Járulékfizetési alsó határ

A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a (tárgyhó első napján érvényes) minimálbér 30%-a, tehát 2023. január 1-jétől 69 600 Ft után kell megfizetni a tb járulékot, és a szociális hozzájárulási adót.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2023-ban:

  • legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 134 Ft/óra,
  • szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 483 Ft/óra.

Napi mentesített keretösszeg:

  • szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén: 13 871 Ft.
  • középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén: 17 719 Ft.

A Tao tv. szerint a foglalkoztató részéről további adófizetési kötelezettséggel nem járó, egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2023-ban: 21 340 Ft/nap/fő.

Megbízási jogviszony – biztosítás elbírálása

A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át – ami 2023. január 1-től 69 600 Ft –, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, ami 2 320 Ft. Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami a megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2023. január 1-től 9 600 Ft/hó és 320 Ft/nap.

Juttatások 2023.

Az alábbiakban áttekintjük a 2023-ban adható, legnépszerűbb juttatásokat, és azok közterheit.

Adómentesen adható:

  • óvodai, bölcsödei költségtérítés (munkáltató vagy munkavállaló nevére szóló számla alapján),
  • kulturális szolgáltatásra belépőjegy, bérlet (évente a minimálbér erejéig, 2023-ban 232 000 Ft-ig),
  • sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet (évente a minimálbér erejéig, 2023-ban 232 000 Ft-ig),
  • vírusteszt, védőoltás,
  • kerékpár használatba adása.

Béren kívüli juttatás:

Széchenyi Pihenő Kártya tekintetében megszűnik a 3 alszámlán történő kezelés, tehát ezek kereteire már nem kell figyelni, 2023-tól az éves rekreációs keretösszegig adható a juttatás.

Az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Továbbra is szükséges nyilatkoztatni a dolgozót a tárgyévben mástól kapott SZÉP kártya juttatás mértékéről.

Adóteher: adóalap x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 28 %

Egyes meghatározott juttatás:

  • SZÉP kártya keretösszeget meghaladó része,
  • csekély értékű ajándék: minimálbér 10%-áig (2023-ban 23 200 Ft-ig),
  • egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatás (önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg),
  • magánszemélyek javára kötött csoportos kockázati biztosítás (kizárólag akkor, ha a munkáltató nem tudja egyértelműen meghatározni az egy főre jutó jövedelmet).

Adóteher: adóalap x 1,18 x (15 % SZJA + 13 % SZOCHO) -> össz. adóteher 30,04 %

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulást azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2023-ban tehát 232 000 Ft x 9 = 2 088 000 Ft/fő/év. (2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés)

Adókedvezmények

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2023-ban a 25 év alatti fiatalok kedvezménye emelkedik, január 1-től 499 952 Ft, ami 74 993 Ft adómegtakarítást jelent – tekintettel a KSH által közzétett, 2022. július havi bruttó átlagkereset összegére.

30 év alatti anyák kedvezménye

2023-tól új adóalap kedvezmény a 30 év alatti anyák kedvezménye, amire az a 25. életévét betöltött anya jogosult, aki magzatra, vér szerinti vagy fogadott gyermekre tekintettel családi kedvezményt érvényesíthet, ÉS ez irányú jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A kedvezmény első jogosultsági hónapja a 25. életév betöltését követő hónap, utolsó jogosultsági hónap pedig annak az évnek az utolsó hónapja, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A kedvezmény az alábbi jövedelmek tekintetében érvényesíthető:

  • az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összeget),
  • önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje,
  • átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (pl: megbízási szerződés),

de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. 2022. júliusában a bruttó átlagkereset 499 952 Ft volt, tehát eddig az összeghatárig mentesül az SZJA fizetés alól a 30 év alatti fiatal anya.

Személyi kedvezmény

A személyi kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, tehát 2023-ban 77 300 Ft/hó (15% SZJA: 11 595 Ft).

Családi kedvezmény – tartósan beteg gyermek

A családi kedvezmény mértéke változatlan, viszont minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe (15% SZJA: 10 000 Ft).

A munkavállalónak nyilatkozatában fel kell tüntetnie, hogy:

  • a kedvezményezett eltartott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, és
  • az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

A kedvezmények érvényesítésének sorrendje a következő:

  1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
  2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye (499 952 Ft-ig)
  3. 30 év alatti anyák kedvezménye (499 952 Ft-ig),
  4. személyi kedvezmény,
  5. első házasok kedvezménye,
  6. családi kedvezmény.

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE (Mt.) változások

Számos új rendelkezést ismertet a 2022. december 21-én, a 211. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény 107.§ – 153. §-a. Az alábbiakban röviden áttekintjük az Mt. módosításokat, melyek elsősorban uniós irányelveknek való megfelelés miatt váltak szükségessé.

A munkabérfizetés általános módja az átutalás lesz. Természetesen lehet továbbra is készpénzben fizetni a munkabért, csak erről a munkáltatónak és a munkavállalónak írásban kell megállapodnia.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kibővül a munkavállaló irányába, és az eddigi 15 napról 7 napra csökken. A tájékoztatás kapcsán az eddig megszokott adatokon túl az alább felsorolt új, vagy részben új tételeket is bele kell foglalni a tájékoztatóba (ha a munkaszerződés nem tartalmazza):

  • a munkaviszony kezdete, tartama;
  • a munkahely;
  • a napi munkaidő tartama, és a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be. A beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő-és befejező időpontja, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama, a munkáltató tevékenységének sajátos jellege;
  • a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, különösen a felmondási idő megállapításának szabályai;
  • a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama;
  • a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti,
  • a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontja, valamint a teljesítendő munkaidő tartama;
  • külföldön történő munkavégzés esetén a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetősége.

10 nap apasági szabadság jár gyermek születése vagy örökbefogadása esetén az Mt. szerint apának minősülő munkavállalónak, melyet a munkavállaló kérése szerint legfeljebb két részletben, a születést követő 2. hónap végéig kell kiadni. Az első öt munkanapra a munkavállaló részére járó távolléti díj, és az azt terhelő munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A második öt munkanapra a távolléti díj 40 %-a jár, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltatónak az apai szabadságról nyilvántartást kell vezetnie. Ha a munkavállaló munkahelyet változtat, akkor a foglalkoztatónak igazolást kell kiállítania annak tartamáról, és a már kiadott napok számáról.

A többi szabadsággal ellentétben munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor nem váltjuk meg a szabadságot, mert a munkavállaló tovább viszi a következő munkahelyre a ki nem vett napokat.

Az apasági szabadság vonatkozásában egy visszamenőleges időpontra is tekintettel kell lenni: ha a munkavállalónak 2022. augusztus 2. és december 31. között született gyermeke, vagy fogadott örökbe, akkor 2023. február 28-ig jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, amennyiben az apai pótszabadságot 2023. január 1-je előtt nem vette igénybe, vagy csak az 5 napot vette igénybe (utóbbi esetben a különbözetre jogosult).

A szülői szabadság apának és anyának is jár a gyermek 3 éves koráig, amennyiben a munkaviszonya már legalább 1 éve fennáll. A szülői szabadság a gyermek 3 éves koráig összesen 44 nap (nem évente). Mértéke: a munkavállaló távolléti díjának 10 %-a, amit még csökkenteni kell az erre az időszakra járó, munkavállalónak megfizetett GYED vagy GYES összegével.

A munkáltatónak ez esetben is nyilvántartást kell vezetnie. Ha a munkavállaló munkahelyet változtat, akkor a foglalkoztatónak igazolást kell kiállítania a szülői szabadság tartamáról, és a már kiadott napok számáról. Munkaviszony megszűnésekor ezt a szabadságot sem váltjuk meg, mert a munkavállaló tovább viszi a következő munkahelyre a ki nem vett napokat.

Rugalmas munkafeltételeket (munkavégzési hely, és a munkarend módosítását, a távmunkavégzésben való foglalkoztatást, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatást) a kisgyermekes szülő kérhet a gyermeke 8 éves koráig. A munkavállaló köteles kérelmét írásban indokolni, melyet a munkáltató csak jogszerű indokkal utasíthat el.

Gondozókra vonatkozó szabályok

A munkavállaló évente 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személyt gondoz. Ez nem szabadság, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”, tehát erre az 5 napra nincs kötelezően fizetendő díjazás. Ami még fegyelmet érdemel az, hogy a hozzátartozója gondozását végző munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – szintén kérheti a rugalmas munkafeltételeket (munkavégzési hely, és a munkarend módosítását, a távmunkavégzésben való foglalkoztatást, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatást).


Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Ingatlanok adózása: záródó kiskapu az illetékfizetésnél

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.