Mire jó a szülői szabadság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.

A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon az adott munkáltatónál. Ennek a feltételnek nem kell a gyermek születéséig megvalósulnia. Például, ha a munkavállaló a gyermeke egyéves korában helyezkedik el a munkáltatónál, és a gyermek második születésnapján még mindig ott dolgozik, akkor jogosulttá válik a 44 munkanapra. Ezt a következő egy évben (amíg a gyermek hároméves lesz) veheti igénybe.

A szülői szabadság egy új pótszabadságnak tekinthető. Ellentétben azonban a fizetett szabadság egyéb formáitól, ez nem évente jár, nem is kell a tárgyév végéig igénybe venni, és nem lehet pénzben megváltani a munkaviszony megszűnésekor.

A szülői szabadságra a gyermek hároméves koráig jogosult a munkavállaló. Ezen az időszakon belül maga döntheti el, hogy mikor és milyen ütemezésben kíván élni ezzel a 44 munkanappal. A munkáltatónak ugyanis szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg, azaz szülői szabadságról semmilyen körülmények között nem lehet visszahívni a munkavállalót.

A szülői szabadság gyermekenként jár és mindkét szülőt megilleti. Például, ha a szülők egy egyéves és egy két és fél éves gyermeket nevelnek, akkor – ha legalább egyéves munkaviszonyuk van – mindketten jogosultak 88 munkanap szülői szabadságra.

Ha a munkaviszony még a gyermek hároméves kora előtt megszűnik, a munkáltató igazolást állít ki arról, hogy a szülő a gyermekenként járó 44 munkanapból mennyit használt már fel, és így hány napot „visz tovább” a következő munkaviszonyába. Arra nincs lehetőség – a munkavállaló kérésére sem –, hogy az igénybe nem vett napokat a munkáltató pénzben váltsa meg. A szülői szabadságot nem kötelező teljes egészében igénybe venni, de a fel nem használt napok így a gyermek harmadik születésnapján elvesznek.

A szülői szabadság „gyenge pontja” a díjazása. A Munka Törvénykönyve szerint, a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) összegével. A gyed társadalombiztosítási ellátás, amelynek mértéke a munkavállaló járulékalapot képező jövetelmétől függ (annak 70%-a), azzal, hogy az ellátás nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70%-ánál (ez 2023-ban 324.800 Ft). A gyes ezzel szemben családtámogatási ellátás, amely jövedelmi viszonyoktól függetlenül havi 28.500 Ft-ot jelent.

Nézzünk a számításra egy példát! A munkavállaló távolléti díja 300.000 Ft, két és féléves gyermeke mellett gyest vesz igénybe. Ha az egész hónapban szülői szabadságot kíván igénybe venni, akkor az erre járó díjazása: 300.000×0,1-28.500=1.500 Ft. Láthatóan, ha a munkavállaló már részesül állami ellátásban az adott időszakra a gyermek után, akkor a szülői szabadságra a munkáltató által kifizetett összeg minimális lesz, ami alól legfeljebb a nagyon jól keresők jelentenek kivételt.

A munkavállaló tehát a szülői szabadság idejére csak minimális díjazásban részesül. Ez azért is fontos, mert a szülői szabadságon töltött idő nem kivétel a járulékfizetési alsó határ szempontjából. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaviszonyban elért jövedelem egy hónapban nem éri el a minimálbér 30%-át, a munkáltató akkor is köteles ez utóbbi összeg után megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. Márpedig, ha a munkavállaló az adott hónap java részét, vagy akár egészét szülői szabadságon tölti, akkor a legtöbb esetben a jövedelme alacsonyabb lesz a járulékfizetési alsó határnál. Ezért a munkáltatónak arányaiban nagyobb bruttó bérköltséggel kell számolnia.

Mire jó a szülői szabadság mindezek után?

Egyrészt, egyfajta „tartalék” szabadságot jelent a kisgyermeket nevelő munkavállalóknak. Akinek háromévesnél fiatalabb gyermeke van, és az első három év bármelyikében elfogyna a fizetett szabadsága, de még szüksége lenne pár nap távollétre, akkor kihasználhatja ezt a 44 munkanapot, illetve annak egy részét. Például, az adott évben esedékes a gyermek bölcsődei beszoktatása, vagy – ahogy az elmúlt években erre jó pár példát láttunk – egy világjárvány, energiaváltság, sztrájk stb. miatt hosszabb ideig szünetel a bölcsődei, óvodai elhelyezés lehetősége. Ilyenkor a munkavállalónak alanyi jogon jár a távollét, azaz nem kell engedélyeztetni a munkáltatóval, hogy otthon maradhasson. Mivel pedig fizetett távolléten van, nem szakad meg a társadalombiztosítása. Az e napokra járó díjazása kétségtelenül szerény lesz, de mivel nem fizetés nélküli szabadságról van szó, ezért e napokon is aktív a biztosítási jogviszonya.

Másrészt, a szülői szabadság munkajogi szempontból is munkában töltött időnek minősül. Ezért ez jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is. Így érdemes lehet a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónak a visszatérése előtt, közvetlenül a távolléte végén igénybe vennie ezt a 44 munkanapot, és nem fizetés nélküli szabadságon lenni. Így ugyanis némileg több díjazást kap, és erre a 44 munkanapra is jár az időarányos szabadság (ami kb. 3-5 nap lehet).

Összességében tehát a 44 munkanap szülői szabadság előnye, hogy az mindkét szülőnek jár, gyermekenként, amelyet teljes egészében a munkavállaló kérése szerinti ütemezésben kell kiadni, a gyermek hároméves koráig. Hátránya ugyanakkor, hogy minimális díjazás jár rá. Ezért pedig leginkább csak „vésztartalékként” működhet a kisgyermekes munkavállalók számára, de azt nem remélhetjük tőle, hogy érdemben hozzájáruljon a gyermekneveléssel összefüggő teendők szülők közötti arányosabb megosztásához – ami egyébként az intézmény uniós jogi hátterének alapgondolata lenne.

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.