Mit nem lehet adni kedvező adózással?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Figyeljünk a jogszabályokra, mire vonatkozik a kedvező adózás és mire nem.


2012 elején történt változás alapján, ha egy juttatást a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. törvény) 70. § (1a) bekezdése alapján adunk, akkor azután a munkáltató 51,17% közterhet fizet. Az egyes meghatározott juttatásokra ugyanis 16% jövedelemadó és 27% EHO rakódik, melyeknek számítási alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.

Ennek hatására eléggé kinyílt az utalványpiac. Média-, üzemanyag stb. utalványok jelentek meg a szolgáltatók kínálatában.

Létezhetnek egyáltalán ilyen utalványok?

Látszólag úgy tűnik, hogy ha betartjuk a 70. § egységesítő elveit, akkor a fogyasztásra kész ételre váltható utalványon kívül szinte mindenféle juttatást adhatunk.

Ennek azért némi korlátot szab az Szja. törvény 69. §-a.
(1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.


(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás
  a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
  b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

A (4) pontban felsorolt juttatásokkal, és az erre szóló utalványokkal így gond lesz. (Meg persze a fogyasztásra kész ételre felhasználható utalvánnyal.) Nem számítanak majd 51,17% munkáltatói teherrel adható juttatásnak.

Más esetekben azonban, ha megfelelünk a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és betartjuk az Szja. törvény 70. § szabályait, akkor egyes meghatározott juttatásként (51,17%) adhatjuk a speciális utalványokat is.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

70. § (1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (…) részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (…) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, (…) részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;…

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.