Módosult a szabadságra való jogosultság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos megjegyezni egy olyan munkaügyi változást, ami bár nem a táppénz megállapításhoz kapcsolódik, de a munkavállalók táppénzes időszakával szorosan összefügg – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


A 2014. évben sok munkavállalónak kellett szembesülnie azzal, hogy amennyiben hosszabb ideig volt keresőképtelen állományban – legalább harminc napot meghaladóan –, akkor az éves szabadság napjainak száma csökkent.

Tavaly a keresőképtelenség időtartamából kizárólag az első 30 nap jogosított szabadságra. A korábbi megszorító intézkedéshez képest ez most ismét változott a munkavállalók javára és 2015. január 1-től nem csökkenti a szabadságra való jogosultságot a keresőképtelenség.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A Munka törvénykönyve a szabadsághoz való jogot a munkában töltött idő alapján határozza meg. A 2015. január 1-től hatályos rendelkezés szerint munkában töltött időnek minősül:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  • a szabadság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának ideje,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek esetén meghatározott időtartam.

A kedvező változások miatt a tavalyi évben a 30 napot meghaladó keresőképtelenség még nem minősült munkában töltött időnek, de idén már a keresőképtelenség teljes tartama alatt jogosult a munkavállaló az alap- és pótszabadságra – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.