Spórolásból és félelemből nem megyünk táppénzre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kilenc év alatt csaknem felére csökkent a táppénzt igénybe vevők és a táppénzen töltött napok száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatsorából. A trendet vélhetően nem a népegészségügyi adatok javulása, hanem a táppénzszabályok folyamatos szigorítása és a dolgozók munkanélküliségtől vakló félelme magyarázza.


Táppénz 2005-2013 címmel közölt tanulságos elemzést honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A statisztikusok a társadalombiztosítás vonatkozó fogalmainak definiálásán túl felidézték azt az „ökölszabályt”, amely szerint a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot kap az arra jogosult, alkalmazásban álló munkavállaló, aminek költségét nem a társadalombiztosítás, hanem a munkaadó állja.

Költségvetési kényszerpálya

Szintén emlékeztettek, hogy a táppénzt kifizető Egészségbiztosítási Alap egyenlege 2003-ban mint 300 milliárd forintos hiányt mutatott, ami 2004-ben és 2005-ben tovább nőtt, így a fenntarthatóság érdekében azóta folyamatosan szigorították a táppénz igénybevételének lehetőségét és összegét meghatározó szabályokat.

Adatsoruk értékelését megnehezíti, hogy 2005–2013 között 45-ször változott a vonatkozó törvény – írják a statisztikusok, akik enne ellenére világos összefüggéseket tártak fel. 

Összességében elmondható, hogy a vizsgált 9 év alatt a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezer főről 54 ezer főre, a táppénz-megállapítások száma pedig 1 millió 252 ezerről 825 ezerre csökkent, míg a táppénzes napok száma 37 millióról 20 millióra mérséklődött.

Spórolás és félelem az adatsor mögött

A táppénz iránti „érdeklődés” trendszerűen először 2007-ben csappant meg, amikor a biztosítási jogviszony megszűnését követően igényelhető passzív táppénz időtartama 90 napról 45 napra csökkent. A következő törés 2010-ben történt, nagyrészt a 2009 augusztusában bevezetett új szabályozás nyomán, amikor is a táppénz összege a naptári napi átlagjövedelem 70 százaléka helyett annak 60 százalékára (kórházi ellátásnál 60 helyett 50 százalékára) csökkent, ezen túl pedig 30 napra mérsékelték a passzív táppénz lehetséges időtartamát.

A táppénz igénybevételének egyenletes, nagymértékű csökkenése 2012-ig folytatódott, miután 2011 májusában a táppénz maximális összegét a felére csökkentették, 2011 júliusában pedig eltörölték a passzív táppénzt.

A szabályok folyamatos szigorítása nyomán az 1 hónapnál tovább tartó esetek száma és aránya is évről évre csökkent, a rövid, 1–6 napig tartó táppénzes esetek aránya folyamatosan nőtt, 2013-ra az összes eset 45 százalékát tette ki.

„A tendenciában tükröződik a munkavállalóknak az a törekvése, hogy minél kevesebb időt töltsenek táppénzen. A táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni.” – értékeli az adatsort a KSH.

Atipikus foglalkoztatás

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete az atipikus foglalkoztatási formákat tekinti át. Ízelítő a tartalomból:

Részmunkaidős foglalkoztatás, határozott idejű munkaviszony, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés.

További információk és megrendelés >>

Inkább férfiakat ér baleset

Az adatsorból kiderül még, hogy a férfiakhoz képest a nők 40–56 százalékkal többször voltak táppénzen, leginkább beteg gyermekük ápolása miatt, ugyanis tízből kilencszer az anya maradt otthon ilyenkor.

Ezzel szemben a férfiak jóval többször váltak keresőképtelenné üzemi vagy egyéb baleset következtében: nagyjából kétszer annyi férfit vettek táppénzes állományba emiatt, mint nőt.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. július 24.

Kisokos az önkéntes tevékenységről

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ismertetünk minden részletet.