MRP újratöltve: így lehet hatékonyabb a munkaerő megtartása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban több változás is történt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szabályozásában, amelyeknek köszönhetően egyre több társaság alkalmazza ezt az ösztönző eszközt. A cafeteria rendszer átalakításával és a növekvő munkaerő-piaci nyomással előtérbe kerülhet az MRP szerepe a munkavállalók motiválásában és megtartásában.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program lényegében egy ernyőszervezetet jelent, amit azért hoznak létre a vállalkozások, hogy azon keresztül értékpapír és/vagy készpénz juttatásokkal motiválják munkatársaikat, vezetőiket. Bár az MRP-t szabályozó törvény már évtizedes múltra tekint vissza, néhány éve átfogó módosítások történtek, tavaly ősszel pedig újabb fontos változásokat fogadott el az Országgyűlés.

Az elmúlt évek módosításainak eredményeként a korábbinál lényegesen rugalmasabb konstrukció jött létre, aminek köszönhetően az MRP sokkal jobban megfelel az üzleti környezet elvárásainak. Ez, és az a tény, hogy a szinte minden ágazatban egyre komolyabb kihívást jelentő munkaerőhiány új ösztönző eszközök keresésére készteti a vállalkozásokat, tovább növelheti ennek a megoldásnak a népszerűségét.

Az MRP struktúra egyik sajátossága, hogy az értékpapírjuttatás nem közvetlenül a munkavállalók számára történik, hanem egy erre a célra létrehozott szervezet irányába, ami önálló jogi személynek számít és amit az adott cégtől független személyek irányítanak. Ez lehetővé teszi, hogy tisztán motivációs eszköz legyen, az ezen keresztül jutalmazott munkavállalók ugyanis nem szereznek semmilyen kontrollt a vállalat felett.

Az MRP-n keresztül biztosított juttatásokat a gyakorlatban többnyire a társaság gazdasági teljesítményének növekedéséhez kötik, vagyis az üzleti beszámolókban szereplő valamely pénzügyi mutatóban kell előrelépést felmutatnia a konstrukciót választó társaságnak. A már tőzsdén lévő, vagy tőzsdei megjelenésre készülő társaságok esetében a részvényárfolyam, illetve a sikeres tőzsdei bevezetés is lehet a juttatás alapja. Az MRP adózási szempontból is előnyös konstrukció, mivel ebben az esetben a juttatások után csak SZJA-t kell fizetni, és a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különböző járulékterhek alól.

Arról, hogy az MRP-ben résztvevő munkavállalók milyen feltételek mellett szerezhetnek jövedelmet, az alapító – vagyis az adott vállalat – által kidolgozott javadalmazási politika rendelkezik. „Mivel a javadalmazási politika határozza meg, hogy kik, milyen feltételek mellett, mikor és milyen juttatásban részesülhetnek, nagyon fontos alaposan előkészíteni a dokumentumot és adózási, számviteli szempontból is megvizsgálni a helyzetet. Mivel egy ösztönző programról van szó, természetesen elengedhetetlen a HR-szempontokat is részletekbe menően átgondolni” – hívta fel a figyelmet dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

„Azt tapasztaljuk, hogy a cafeteria rendszer átalakításával a cégek keresik az új juttatási formákat, amelyekkel motiválhatják és megtarthatják a munkavállalóikat. A jövőben ezért nőhet az MRP népszerűsége, amit segíthet az is, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően rugalmasabbá vált a konstrukció. Fontos azonban alaposan felmérni, hogy az adott társaság által elérni kívánt cél szempontjából az MRP, vagy esetleg más, a jogszabályok által biztosított lehetőség az optimális megoldás” – tette hozzá dr. Kristóf Kitti, a Deloitte MRP szakértője.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.