Munka kisgyermekkel: száz szülő kaphat állást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Új Széchenyi Tervből nyert 187 millió forintos támogatással májusban indult és két évig tart a kisgyermekes szülők munkába állítására eszközöket kidolgozó Munka kisgyermekkel program. A program keretében száz szülőnek biztosítanak legalább félévi időtartamra részmunkaidős, vagy távmunkában végezhető munkát.


A programot megvalósító konzorcium gesztora az Iparfejlesztési Közalapítvány, tagjai a Victum Képzési Központ és az Artima Kft.

A Közép-Magyarország területére korlátozódó projekt keretében legalább 100 kisgyermekes szülő – a többségük anya – kaphat legalább féléves munkát. A kisgyermekes nők munkából való távolmaradására három okot sorolt fel Kálmán Edina, az Iparfejlesztési Közalapítvány projektmenedzsere.

Ezek a foglalkoztatásukra alkalmas rugalmas eszköztár hiánya, a hagyományos egykeresős családmodell és a családtámogatási rendszer. A hagyományos családmodell alapján még mindig általában a férfi dolgozik, és a nő van otthon a gyerekekkel, a családtámogatási rendszer pedig az egyre későbbi munkahelyi visszatérésre ösztönöz.

A rugalmas eszköztár fő tételét az atipikus – részmunkaidős, illetve távmunkában végzett – foglalkoztatási formák jelentik. Ezek elterjedtsége Magyarországon elhanyagolható, miközben Hollandiában a teljes munkaadói kínálat kétharmadát, uniós átlagban egyharmadát adják ezek a formák – mondta a szakember.

Nagy Andrea, a Magyar Telekom HR kompetencia központjának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: a kisgyermekes anyák 20 százalékát veszik vissza munkaadóik országos átlagban, míg náluk ez az aránynál 74 százalék, amely annak tudható be, hogy a munkahelyek 22 százaléka atipikus.

A projektre itt regisztrálhatnak a közép-magyarországi érdeklődők a hónap végéig. Ezután kiválasztanak 200 olyan szülőt, akiknek képzéseit a program első felében támogatják. Közülük kerül ki a program második részében az a száz szülő, akiket minimum féléves időtartammal olyan munkáltatóknál helyeznek el, amelyek fontosnak tartják az atipikus munkavégzési formák alkalmazását.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről, a családtámogatásokról?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – aki most rendeli meg a Munkajogi E-kommentárt, 50 százalékos kedvezménnyel jelentkezhet a Rodin vidéki képzéseire.

A programhoz eddig nagy multinacionális cégek – energetikai és távközlési szolgáltatók, elektronikai cégek, illetve bankok – csatlakoztak, például az IBM, a Magyar Telekom vagy a GE Hungária.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.