Munka Törvénykönyve: röviden a változásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó u.n. „Salátatörvényt”, amely – többek között – az Mt-t is módosítja. A módosítások jelentős része már 2016. június 18-tól hatályba lépett, a pihenőidővel kapcsolatos változások pedig majd 2017. január 1-től lesznek alkalmazandók.


Amennyiben a munkavállaló a felmondási védelmet biztosító várandósságról csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

Megszüntetésre került a különbségtétel az anya és az apa között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tekintetében: amennyiben azt az apa igénybe veszi, a védelmet számára is biztosítja már a jogszabály.

Bővült a vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens szabályok köre: a jövőben a gyermeke gondozása céljából a vezető is jogosult fizetés nélküli szabadságra, gyermeke harmadik életéve betöltéséig.

Meghatározott esetekben (pl. több műszakos foglalkoztatás) elég lesz a 8 órányi napi pihenőidő biztosítása is a munkavállaló részére, ekkor azonban a következő napi pihenőidőnek hosszabbnak kell lennie (u.n. „kompenzáló pihenőidő”),úgy, hogy a kettő együtt elérje az egybefüggő huszonkét óra időtartamot.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A készenléti jellegű munkakörökben a munkáltató ezentúl köteles az általános, 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között, a korábbi 8 óra helyett.

A tisztességtelen piaci magatartások ellen új szabályok védik a munkavállalókat, amelyek segítségével a külföldi kiküldetés helyén is ellenőrizhető a legfontosabb munkajogi szabályok betartása, Ezekért a kiküldő és a fogadó munkáltató egyetemlegesen felelnek. Kötelező lesz továbbá a kiküldetés helyén egy kapcsolattartó kijelölése, aki segíti a munkavállaló ottani jogvédelmét.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.