Munkaerőköltség-növekedésben lettünk ezüstérmesek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább emelkedtek a munkaerőköltségek az Európai Unióban és az euróövezetben az idei első negyedévben.


Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közölt adatai szerint az euróövezetben 1,5 százalékkal, az EU-ban pedig 1,7 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség január-márciusban negyedéves összehasonlításban, ugyanannyival, mint tavaly október-decemberben.

A munkaerőköltség két fő alkotóeleme közül a bérek és keresetek a 19 tagú euróövezetben 1,4 százalékkal, a 28 országot számláló unióban pedig 1,6 százalékkal emelkedtek. A másik összetevő, a béren kívüli juttatások 1,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal kúsztak feljebb az idei első negyedévben.

A tavalyi negyedik negyedévben az euróövezetben a bérek és keresetek 1,6 százalékkal, a béren kívüli juttatások pedig 1,4 százalékkal nőttek, míg az EU-ban 1,8 százalékos, illetve 1,5 százalékos emelkedést mértek.

Ágazati bontás szerint az euróövezeti iparban 1,3 százalékkal, az építőiparban 1,9 százalékkal, a szolgáltatási szektorban pedig 1,3 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség. Az Európai Unióban az iparban 1,5 százalékos, az építőiparban 1,8 százalékos, a szolgáltatási ágazatban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés.

Éves összehasonlításban Romániában emelkedett legnagyobb mértékben, 17,2 százalékkal az óránkénti munkaerőköltség, a második helyezett Magyarországon 11,7 százalékkal, majd Bulgária következik 10,1 százalékkal, Litvánia 9,9 százalékkal és Lettország 9,1 százalékkal. Csökkenést mértek Finnországban (2,7 százalék), valamint Luxembourgban és Hollandiában (0,1-0,1 százalék).

Az uniós átlag alatti mértékben emelkedett a munkaerőköltség Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Belgiumban, Cipruson és Spanyolországban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).