Munkaerőt kölcsönözni – tartósan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-kölcsönzés egyik alapvető jellemzője világszerte, hogy a munkavállaló csak egy bizonyos időtartamot dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Ez a korlát azt kívánja megakadályozni, hogy a munkáltatók a tartós foglalkoztatást is kölcsönzéssel váltsák ki. De mi oka lehet egyáltalán a kölcsönvevőknek évekig kölcsönözni egy munkavállalót?


A magyar munkajog egyik sajátossága volt, hogy a kölcsönzésre időbeli korlátot 2011 végéig nem ismert. A kikölcsönzések ideiglenességét azonban a 2008/104/EK irányelv előírta, ezért a jogharmonizáció miatt Magyarországon is csak ideiglenesen állhat a kölcsönzött munkavállaló egy-egy kölcsönvevő foglalkoztatásában. A jogalkotó azonban rendkívül tágan, öt évben határozta meg az egy kölcsönvevőnél eltölthető maximális időtartamot. Ez különösen azért tűnik igen hosszúnak, mert a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint a hazai gyakorlatban a kikölcsönzések ennél sokkal rövidebbek, átlagosan nem haladják meg a három-négy hónapot. Így csak kivételesen fordulhat elő, hogy egy kölcsönvevő az öt éves korlát miatt kénytelen megszüntetni egy kölcsönzött munkavállaló további foglalkoztatását. Ha ez lenne a helyzet, úgy megoldás lehet, ha a kölcsönvevő maga létesít munkaviszonyt a kölcsönzött munkavállalóval.

Felmerül a kérdés, hogy kölcsönvevői oldalon milyen motivációi lehetnek a tartós kikölcsönzéseknek. Azaz, miért éri meg a kölcsönvevőnek a munkavállaló munkabérén felül kölcsönzési díjat is fizetnie, ha egyébként tartósan kívánja foglalkoztatni, és akár közvetlenül is alkalmazhatná a munkavállalót. Ilyenkor ugyanis a kölcsönzés „klasszikus előnyei” (gyors beléptetés, kiléptetés, egyszerűbb adminisztráció) nem érvényesülnek. Ha évekre keres munkatársakat egy cég, akkor nyilván maga is szívesen fordít több időt és pénzt a toborzásra, mintha csak pár hétre lenne szüksége pár kisegítő kézre.

A válasz általában abban keresendő, hogy a munkáltató kötött létszámkeretek mellett működik, amelyet a tulajdonos (pl. az anyavállalat) határoznak meg, és amelyet nem léphet át. Ennek rugalmasabbá tételében segít az „idegen munkaerőt” biztosító, így a saját állományt nem bővítő kölcsönzés. Hasonlóan, az egy munkavállalóra jutó nyereség, mint a gazdasági teljesítőképesség egyik mutatója is javítható azzal, ha a munkáltató kölcsönzötteket alkalmaz. Ok lehet még a kollektív szerződés megkerülése, vagy a szakszervezet gyengítése a nem szervezett kölcsönzött állomány növelésével. A kölcsönzött munkavállalók ugyanis csak a törvény által megkövetelt egyenlő bánásmód erejéig kerülnek a kölcsönvevő kollektív szerződésének hatálya alá, a foglalkoztatásuk jellege miatt pedig a szakszervezet nehezen tudja elérni, szervezni őket. A munkavállaló szempontjából nézve, a felsoroltak egyike sem meggyőző érv arra, hogy a foglalkoztatásra nem a hagyományos munkaviszonyban, hanem a kevesebb garanciával járó kölcsönzés alapján kerül sor (elegendő a munkaviszony megszüntetésének jóval rugalmasabb szabályaira gondolni). Álláspontom szerint a hosszú távú kikölcsönzések létjogosultságát legfeljebb kivételesen lehet méltányolható kölcsönvevői érdekkel igazolni.

Tanulmányi szerződés HR és munkajogi oldalról

Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
Amikor a munkavállaló tanul: Jár fizetés? Kell szabadságot kivenni? Hogyan alakul a munkaidő a tanulmányok ideje alatt?
Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
Kötbér a tanulmányi szerződésben.

Részletek és jelentkezés >>

Fontos garancia, hogy az öt éves korlát szempontjából a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzéseket egybe kell számítani. Például, ha a kölcsönzött munkavállaló három évet töltött el a kölcsönvevőnél, majd négy hónap elteltével újra foglalkoztatni kívánja ugyanezt a munkavállalót a kölcsönvevő, úgy ez az újabb kikölcsönzés legfeljebb két évig tarthat. A törvény szerint az egybeszámítási szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a kikölcsönzés más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósul meg. Az viszont már nem tilos, hogy a kölcsönvevő egy adott munkakört folyamatosan kölcsönzött munkavállalókkal (mindig másikkal) töltsön be. Helyesebb lenne ezért, ha az ideiglenesség nem egy adott munkavállaló foglalkoztatását, hanem egy adott munkakör kölcsönzött munkaerővel való betöltését korlátozná.

Gyenge pontja a szabályozásnak, hogy az amúgy is tág ötéves korlát túllépésére nincs egyértelmű, visszatartó erejű szankció. A törvény csak annyit ír elő, hogy az ötéves korlátot túllépve a munkavállalót az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni. Ilyen esetben a munkaügyi hatóság a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt bírságot szabhat ki. Bár a törvény kifejezetten nem tartalmazza, hogy ilyenkor a kölcsönvevővel jön létre határozatlan idejű munkaviszony, a munkaügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján minősítheti így a ténylegesen létrejött kapcsolatot. Az ötéves időkorlát túllépésével ugyanis munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönvevő nem foglalkoztathatja a munkavállalót, viszont minden, a tényleges munkavégzéshez kötődő munkáltatói jogkört ő gyakorol. Megítélésem szerint erre a szigorúbb értelmezésre mindenképpen szükség lenne, hogy a hossza miatt amúgy is súlytalan ideiglenességi szabály némi jelentőséget kapjon.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

Egy átmeneti szabály alapján a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban az ideiglenességi korlát szempontjából a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni. Ezért a jelzett jogértelmezési kérdések majd 2016 végén válnak igazán élessé.


Kapcsolódó cikkek