Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.
Az Alaptörvény és a bírósági törvény teszi kötelezővé a Kúria számára a jogegység biztosítását; sokáig nem volt elég alsófokú ítélet az új Munka törvénykönyve hatályba lépése után, de mára kialakult az az ítélkezési gyakorlat, amit érdemes vizsgálni – kezdte A munkáltató kártérítési felelőssége című előadását Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese a Wolters Kluwer Hungary által megrendezett XV. Magyar Munkajogi Konferencián. A Kúria két joggyakorlat elemzését – az egyik jogalapi kérdésekkel, a másik a munkáltatói kártérítési felelősség összegszerűségével foglalkozik – kollégiumi vélemény kíséri, ami a munkáltatók gyakorlatára is hatással van – tette hozzá.
A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató ellenőrzési körén kívül esőnek, ha az a munkáltatói tevékenységtől független; vagyis a termelés kockázati körébe eső dolgok a munkáltató felelősségéhez tartoznak – ismertette a joggyakorlat-elemzés egyik fontos megállapítását a kollégiumvezető-helyettes. Példaként elmondta, hogy egy hibás szög okozta szemsérülést akkor is a munkáltató felelősségi körébe utalt a bírósági ítélet, ha nyilvánvaló, hogy a vállalat nem tudja ellenőrizni az általa rendelt több ezer szöget. Ha a munkáltató ellenőrzési körébe eső dolog okozta a balesetet, semmilyen más körülmény nem vizsgálandó, a munkáltató felelőssége egyértelmű – tette hozzá a bíró.
Hangsúlyos megállapítása a joggyakorlat-elemzésnek, hogy a kár elkerülésének elvárhatóságát általános mércét alkalmazva kell megítélni, tehát például egy kis cég nem védekezhet azzal, hogy nincs elég pénze dolgozói biztonságára.
A joggyakorlat-elemzés jelentős tanulsága, hogy az új polgári perrendtartás nyomán az elmaradt jövedelem megállapítását nem a távolléti díj alapján kell kérni, hanem a ténylegesen kifizetett összegek nyomán számított havi átlagbér alapján; ráadásul zárt egy év alapján kell az időtartamot meghatározni, vagyis napokat nem lehet számolni, csak teljes hónapokat.
Szintén fontos megállapítása a joggyakorlat-elemzésnek, hogy ha nincs összehasonlítható munkabér, akkor sérelemdíjjal lehet kompenzálni az elmaradt jövedelmet – mondta Dr. Tálné dr. Molnár Erika a XV. Magyar Munkajogi Konferencián.
(A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft. – a szerk.)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
