Munkajogi dilemmákat is hagyott az árvíz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkajogi kérdéseket is hagy maga után a Dunán levonuló, rekord méretű árvíz a helyreállítási, takarítási munkák mellett. Jár-e fizetés a munkavállalónak, ha önkéntesként munkaidőben homokzsákot pakolt? Igazolatlanul mulasztott-e az, aki a víz miatt nem tudott munkába menni? És mi a helyzet azokkal, akik ugyan bementek a munkahelyükre, de ott az árvíz miatt nem lehetett dolgozni? Stílszerűen, öntsünk tiszta vizet a pohárba!


A híradások részletesen beszámoltak a védekezésben segítő számos önkéntesről. Nem kisebbítve a közreműködők érdemeit, munkajogi szempontból annak van jelentősége, hogy az ő munkájuk valóban önkéntes volt. Tehát, szabadidejük terhére vállalhatták ezt a szolgálatot, de a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket ez nem befolyásolhatta. Azaz, a gáton teljesített önkéntes munka önmagában nem mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Hasonló eset, ha a munkavállaló ugyan megjelenik a munkahelyén, de az egész éjszakai homokzsákolás után holtfáradt. A munkára képes állapotáról ugyanis a munkavállaló ekkor is köteles gondoskodni. Ha kimerültsége miatt a munkavállaló nem képes munkát végezni, az igazolatlanul mulasztásnak minősül.

Más a helyzet, ha a munkavállaló saját házát, telkét, vagyonát menti a védekezéssel. A munka törvénykönyve szerint ugyanis a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. A saját otthonát fenyegető katasztrófahelyzet elhárításában való közreműködés mindenképpen ilyen indoknak tekinthető. Ez tehát igazolt távollét, amelyre azonban díjazás nem jár. Természetesen nehéz megítélni, hogy pontosan meddig érdemel „különös méltánylást” a munkavállaló árvízi védekezés miatti távolmaradása (pl. mi a helyzet, ha nem az otthonánál, hanem „csak” a vízparti nyaralójánál erősíti a gátat), mindenesetre véleményem szerint az önzetlen, személyes érintettség nélküli (azaz valóban önkéntes) segítség nem tartozik ide.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.