Munkajogi gyorstalpaló – bérpótlékok II,

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromrészes cikksorozatunk második részében minden fontosat megtudhat a műszakpótlékról és az éjszakai pótlékról.

Műszakpótlék

Az Mt. 141. § (1) bekezdése alapján a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 6:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. Tehát a munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, és műszakpótlékra jogosító időben, azaz 18:00 és 6:00 óra között végez munkát. (A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.) Ezen feltételek együttes fennállása szükséges a munkavállaló műszakpótlékra való jogosultságához.

Hangsúlyozandó, hogy a műszakpótlékra való jogosultságnak nem feltétele, hogy a munkáltató többműszakos tevékenység keretében foglalkoztassa a munkavállalót, ugyanis e pótlékra való jogosultság a munkavállaló munkaidő-beosztásával, nem pedig a munkáltató működésével van összefüggésben.[1] Ebből következően, valamint a következetes bírói gyakorlat alapján a munkavállalót nem illeti meg műszakpótlék, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenysége keretében foglalkoztatja, azonban a munkaidő-beosztása állandó vagy pedig nem a pótlékra jogosító időszakban végez munkát (például: EH 2005.1345)[2], akkor a műszakpótlékra jogosultság valamely, vagy egyik feltétele sem teljesül.

Munkajogi továbbképzés
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos Bővebb információ és jelentkezés >>

Mindebből jól látszik, hogy a munkáltató többműszakos tevékenysége és a munkavállalók műszakpótlékra való jogosultsága egymástól független, vagyis a munkáltató akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkáltatói tevékenység nyújtotta rugalmasabb munkaidőszabályokkal, mikor munkavállalóinak nem köteles műszakpótlékot fizetni.[3] Nem jár tehát műszakpótlék az „állandó műszakban”, vagyis akkor, ha a munkavállaló például állandó jelleggel délelőtt vagy délután végez munkát, még akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége többműszakos, vagyis ha tartama hetente eléri a 80 órát. A munkavállaló jogosult lesz viszont a műszakpótlékra az „ölelkező műszakok” esetén, amikor a munkavállalók hetente váltják egymást hétfőtől péntekig 10:00-18:00 óra, valamint 16:00-24:00 óra közötti műszakokban, mely esetben jól látható, hogy a munkáltató tevékenysége az Mt. szerint nem minősül több műszakosnak, mivel a munkáltató működése nem éri el a heti 80 órát. Ugyanakkor a munkavállalók jogosultak lesznek a műszakpótlékra, mivel havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.[4]

A műszakpótlék – amennyiben a munkavállaló jogosult rá – értelemszerűen csak a munkavégzés 18:00 és 6:00 óra közé eső időtartamára jár, vagyis a fenti példánál maradva, a munkavállaló azon a héten mikor 16:00-24:00 óra között dolgozik, a 18:00-24:00 óra közötti időszakra jogosult lesz műszakpótlékra.

Az Mt.-ben meghatározott műszakpótlék mértéke 30%, amelytől kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind hátrányára eltérhet, amely többek között azt jelenti, hogy kollektív szerződés a munkavállaló műszakpótlékra való jogosultságát ki is zárhatja, annak mértékét csökkentheti, de természetesen növelheti is, míg a felek megállapodása (például munkaszerződés) csak a munkavállaló előnyére térhet el.

A 30% bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, illetve amennyiben a munkavégzésre rendkívüli munkaidő keretében kerül sor, a rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőre járó pótlékon felül illeti meg. Természetesen utóbbi esetben is fenn kell állnia a fentebb említett feltételeknek, vagyis a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdő időpontjának rendszeresen változónak kell lennie, a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek pedig 18:00 és 6:00 óra közötti időszakra kell esnie, mely esetben megilleti a munkavállalót a 30% műszakpótlék is a rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőre járó pótlékon felül.

Tekintettel arra, hogy a műszakpótlékra való jogosultság feltételei közül – a korábbi szabályozástól eltérően – kiiktatásra került a „több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló” kitétel,[5] az Mt. az értelmezési problémák elkerülése érdekében meghatározza, hogy mikor minősül a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változónak. Az Mt. meghatározása szerint, a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].

A műszakpótlék esetén felmerülhet a munkaszüneti napon történő munkavégzés is. Ilyenkor értelemszerűen a munkaszüneti napra járó munkabérén, pótlékokon felül illeti meg a műszakpótlék a munkavállalót.

Műszakpótlék esetén is lehetőség van az Mt. 145. §-a szerinti bérpótlékot is magában foglaló alapbér, illetve a bérpótlék helyett havi átalány megállapítására. Amennyiben a munkáltató ezen lehetőségek valamelyikét választja – tekintettel az átalány jellegre –, a pótlékra jogosító idők tételes elszámolására nincs szükség.

Éjszakai pótlék

Az Mt. 142. §-a alapján a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

Az Mt. 89. §-a meghatározza, hogy mi minősül éjszakai munkavégzésnek, mely szerint éjszakai munkának a 22:00 és 6:00 óra között teljesített munkavégzés minősül. Tehát az éjszakai pótlékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a munkavégzésre éjszaka (22:00 és 6:00 óra között) kerüljön sor és a munkavégzés az egy óra időtartamot meghaladja. További feltétel, hogy a munkavállaló ne legyen jogosult műszakpótlékra. Ha tehát a munkavállaló műszakpótlékra jogosult – hiába történik a munkavégzés egy órát meghaladóan 22:00 és 6:00 óra között – éjszakai munkavégzésért járó pótlékra nem, csupán műszakpótlékra lesz jogosult.

Az éjszakai munkavégzésért járó pótlék – hasonlóan a többi pótlékhoz – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, amennyiben rendkívüli munkaidőben történik a munkavégzés, rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazáson felül illeti meg a 15% pótlék a munkavállalót. Felmerülhet még a munkaszüneti napon történő éjszakai munkavégzés is, ilyenkor értelemszerűen a munkavállalót a munkaszüneti napra járó munkabérén, bérpótlékokon felül illeti meg az éjszakai munkavégzésért a 15% bérpótlék.

Az éjszakai pótlék – a műszakpótlékhoz hasonlóan – a munkavégzésnek csak a 22:00 és 6:00 óra közötti időtartamára jár.

Az Mt.-ben meghatározott éjszakai pótlék mértéke 15%, amelytől kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind hátrányára eltérhet, míg a felek megállapodása (például munkaszerződés) csak a munkavállaló előnyére térhet el.

Az éjszakai pótlék esetén is lehetőség van az Mt. 145. §-a szerinti bérpótlékot is magában foglaló alapbér, illetve a bérpótlék helyett havi átalány megállapítására. Amennyiben a munkáltató ezen lehetőségek valamelyikét választja – tekintettel az átalány jellegre –, a pótlékra jogosító idők tételes elszámolására nincs szükség.

                                        

A cikksorozat első részét itt olvashatja.

---