Munkajogi gyorstalpaló – bérpótlékok II,


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromrészes cikksorozatunk második részében minden fontosat megtudhat a műszakpótlékról és az éjszakai pótlékról.


Műszakpótlék

Az Mt. 141. § (1) bekezdése alapján a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 6:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. Tehát a munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, és műszakpótlékra jogosító időben, azaz 18:00 és 6:00 óra között végez munkát. (A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.) Ezen feltételek együttes fennállása szükséges a munkavállaló műszakpótlékra való jogosultságához.

Hangsúlyozandó, hogy a műszakpótlékra való jogosultságnak nem feltétele, hogy a munkáltató többműszakos tevékenység keretében foglalkoztassa a munkavállalót, ugyanis e pótlékra való jogosultság a munkavállaló munkaidő-beosztásával, nem pedig a munkáltató működésével van összefüggésben.[1] Ebből következően, valamint a következetes bírói gyakorlat alapján a munkavállalót nem illeti meg műszakpótlék, ha a munkáltató a munkavállalót több műszakos tevékenysége keretében foglalkoztatja, azonban a munkaidő-beosztása állandó vagy pedig nem a pótlékra jogosító időszakban végez munkát (például: EH 2005.1345)[2], akkor a műszakpótlékra jogosultság valamely, vagy egyik feltétele sem teljesül.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Mindebből jól látszik, hogy a munkáltató többműszakos tevékenysége és a munkavállalók műszakpótlékra való jogosultsága egymástól független, vagyis a munkáltató akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkáltatói tevékenység nyújtotta rugalmasabb munkaidőszabályokkal, mikor munkavállalóinak nem köteles műszakpótlékot fizetni.[3] Nem jár tehát műszakpótlék az „állandó műszakban”, vagyis akkor, ha a munkavállaló például állandó jelleggel délelőtt vagy délután végez munkát, még akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége többműszakos, vagyis ha tartama hetente eléri a 80 órát. A munkavállaló jogosult lesz viszont a műszakpótlékra az „ölelkező műszakok” esetén, amikor a munkavállalók hetente váltják egymást hétfőtől péntekig 10:00-18:00 óra, valamint 16:00-24:00 óra közötti műszakokban, mely esetben jól látható, hogy a munkáltató tevékenysége az Mt. szerint nem minősül több műszakosnak, mivel a munkáltató működése nem éri el a heti 80 órát. Ugyanakkor a munkavállalók jogosultak lesznek a műszakpótlékra, mivel havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.[4]

A műszakpótlék – amennyiben a munkavállaló jogosult rá – értelemszerűen csak a munkavégzés 18:00 és 6:00 óra közé eső időtartamára jár, vagyis a fenti példánál maradva, a munkavállaló azon a héten mikor 16:00-24:00 óra között dolgozik, a 18:00-24:00 óra közötti időszakra jogosult lesz műszakpótlékra.

Az Mt.-ben meghatározott műszakpótlék mértéke 30%, amelytől kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind hátrányára eltérhet, amely többek között azt jelenti, hogy kollektív szerződés a munkavállaló műszakpótlékra való jogosultságát ki is zárhatja, annak mértékét csökkentheti, de természetesen növelheti is, míg a felek megállapodása (például munkaszerződés) csak a munkavállaló előnyére térhet el.

A 30% bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, illetve amennyiben a munkavégzésre rendkívüli munkaidő keretében kerül sor, a rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőre járó pótlékon felül illeti meg. Természetesen utóbbi esetben is fenn kell állnia a fentebb említett feltételeknek, vagyis a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdő időpontjának rendszeresen változónak kell lennie, a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek pedig 18:00 és 6:00 óra közötti időszakra kell esnie, mely esetben megilleti a munkavállalót a 30% műszakpótlék is a rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőre járó pótlékon felül.

Tekintettel arra, hogy a műszakpótlékra való jogosultság feltételei közül – a korábbi szabályozástól eltérően – kiiktatásra került a „több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló” kitétel,[5] az Mt. az értelmezési problémák elkerülése érdekében meghatározza, hogy mikor minősül a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változónak. Az Mt. meghatározása szerint, a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].

A műszakpótlék esetén felmerülhet a munkaszüneti napon történő munkavégzés is. Ilyenkor értelemszerűen a munkaszüneti napra járó munkabérén, pótlékokon felül illeti meg a műszakpótlék a munkavállalót.

Műszakpótlék esetén is lehetőség van az Mt. 145. §-a szerinti bérpótlékot is magában foglaló alapbér, illetve a bérpótlék helyett havi átalány megállapítására. Amennyiben a munkáltató ezen lehetőségek valamelyikét választja – tekintettel az átalány jellegre –, a pótlékra jogosító idők tételes elszámolására nincs szükség.

Éjszakai pótlék

Az Mt. 142. §-a alapján a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

Az Mt. 89. §-a meghatározza, hogy mi minősül éjszakai munkavégzésnek, mely szerint éjszakai munkának a 22:00 és 6:00 óra között teljesített munkavégzés minősül. Tehát az éjszakai pótlékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a munkavégzésre éjszaka (22:00 és 6:00 óra között) kerüljön sor és a munkavégzés az egy óra időtartamot meghaladja. További feltétel, hogy a munkavállaló ne legyen jogosult műszakpótlékra. Ha tehát a munkavállaló műszakpótlékra jogosult – hiába történik a munkavégzés egy órát meghaladóan 22:00 és 6:00 óra között – éjszakai munkavégzésért járó pótlékra nem, csupán műszakpótlékra lesz jogosult.

Az éjszakai munkavégzésért járó pótlék – hasonlóan a többi pótlékhoz – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, amennyiben rendkívüli munkaidőben történik a munkavégzés, rendes munkaidőre járó munkabérén és a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazáson felül illeti meg a 15% pótlék a munkavállalót. Felmerülhet még a munkaszüneti napon történő éjszakai munkavégzés is, ilyenkor értelemszerűen a munkavállalót a munkaszüneti napra járó munkabérén, bérpótlékokon felül illeti meg az éjszakai munkavégzésért a 15% bérpótlék.

Az éjszakai pótlék – a műszakpótlékhoz hasonlóan – a munkavégzésnek csak a 22:00 és 6:00 óra közötti időtartamára jár.

Az Mt.-ben meghatározott éjszakai pótlék mértéke 15%, amelytől kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind hátrányára eltérhet, míg a felek megállapodása (például munkaszerződés) csak a munkavállaló előnyére térhet el.

Az éjszakai pótlék esetén is lehetőség van az Mt. 145. §-a szerinti bérpótlékot is magában foglaló alapbér, illetve a bérpótlék helyett havi átalány megállapítására. Amennyiben a munkáltató ezen lehetőségek valamelyikét választja – tekintettel az átalány jellegre –, a pótlékra jogosító idők tételes elszámolására nincs szükség.

                                        

A cikksorozat első részét itt olvashatja.

 

[1]Kardkovács Kolos (szerk.): A Munka Törvénykönyvének magyarázata, HVG, Budapest, 2014, 267-268. old.

[2]Kardkovács i. m. 268. old.

[3] Kártyás Gábor: A munka díjazása, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2014, 22. old.

[4] Kártyás i. m. 23. old.

[5]Berke Gyula – Kiss György: Kommentár a munka törvénykönyvéhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2014, 459. old.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.