Munkáltatói felelősségbiztosítás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatói kárfelelősség ún. objektív felelősség, ami azt jelenti, hogy ha a munkaviszonyával összefüggésben valamely munkavállalót kár éri, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie még akkor is, ha vétkessége nem megállapítható. Nagyobb volumenű károk esetén akár az is előfordulhat, hogy munkavállalóval szemben fennálló kártérítési kötelezettségét a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak anyagi biztonságát veszélyeztetve tudná teljesíteni. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat megoldásként, ha a munkáltató felelősségbiztosítással rendelkezik.
A munkáltatói kárfelelősség lényegében megegyezik a polgári jogi felelősség rendszerével azzal a különbséggel, hogy a munkáltató felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült károkért objektív, tehát vétkességétől függetlenül megállapítható [Mt. 166. § (1) bekezdés]. A munkáltató akkor mentesülhet a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítani tudja vagy azt, hogy (i) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy azt, hogy (ii) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bekezdés]. Fontos szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, kivéve néhány esetet, így például azt, ha bizonyítani tudja, hogy a kár vagy a kár egy részének bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható [Mt. 167. § (1) bekezdés]. A szigorú felelősségi alakzat alóli kimentés rendszere meglehetősen szűk, a teljes kárösszegre fennálló kötelezettség pedig jelentős anyagi vonzattal bírhat, éppen ezért ésszerű megoldás lehet, ha a munkáltató az ilyen esetekre bebiztosítja magát és felelősségbiztosítási szerződést köt.
A munkáltatói kárfelelősség rendszere egységes, azonban a gyakorlatban elkülöníthető a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért, az egészségkárosodásért, valamint a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült egyéb kárért való felelősség. A munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért való felelősség vétkességre tekintet nélkül, objektív alapon áll fenn, azonban a felelősség korlátozására lehetősége van a munkáltatónak. Az Mt. 168. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ezt legkönnyebben belső szabályzat vagy utasítás formájában teheti meg és ha ezen szabályokat megsértve keletkezik kára a munkavállalónak, akkor a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. Azon dolgok, amelyek a szokásos életvitel körében használt dolgok kategóriáján túlmutatnak és a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükségesek, csak a munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Ha engedély nélküli bevitelre kerül sor, akkor csakugyan nem felel a munkáltató, kivéve, ha a károkozása szándékos volt. A munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő egyéb károkért való felelősség is az általános szabályok szerint alakul, ilyen kár lehet például a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kár (amennyiben a jogellenesség bizonyítására sor kerül), valamint az egyenlő bánásmód megsértéséből eredő károk is.
![munkáltatói felelősségbiztosítás](https://ado.hu/wp-content/uploads/2022/06/munkajogi_konferencia.jpg)
Leggyakrabban azonban az egészségkárosodással kapcsolatban merülnek fel károk, ami az érintett munkavállaló számára akár visszafordíthatatlan testi és lelki problémákat is okozhat és ezáltal a munkáltató számára jelentős költségeket eredményezhet. A munkáltató alapvető kötelezettsége a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek biztosítása, ha azonban baleset történik, akkor munkajogi szempontból csak akkor vonható felelősségre, ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben merül fel. A kárfelelősség szempontjából a balesetet, munkabalesetet, üzemi balesetet, a foglalkozási megbetegedést és betegséget is figyelembe kell venni, amelynek definícióit nem az Mt., hanem a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.), valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Közös elemük, hogy a munkaviszonnyal való összefüggésben mutathatóak ki, és a munkáltató felelőssége is ebben a relációban áll fenn.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:470. § (1) bekezdése kimondja, hogy felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A felelősségbiztosítás jogintézménye tehát egy háromoldalú jogviszonyt takar, amelyben a biztosított, a károsult és a biztosító áll. A biztosító a kötelezetti (biztosítotti) oldalt erősíti oly módon, hogy a biztosított által másnak okozott károk megtérítését mintegy átvállalja, ezzel a károsult mindenképpen hozzájut az őt megillető kártérítés vagy sérelemdíj összegéhez, a biztosított pedig a biztosítónak időszakosan fizetendő díjért cserébe lényegében mentesül a kár megtérítése alól.
A munkáltató és a biztosító között létrejött felelősségbiztosítási szerződés tehát egy polgári jogi szerződés, ami a munkáltató, mint biztosított és a biztosító közötti kapcsolatot szabályozza. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a munkáltató díjat fizet a biztosítónak, a biztosító pedig vállalja, hogy a meghatározott feltételek fennállása esetén átvállalja a kár megtérítését. Felelősségbiztosítás hiányában a gazdasági működést adott esetben veszélyeztető összegű, jogosan követelt kártérítés kifizetése késhet vagy akár teljességben el is maradhat, ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló nem jut hozzá a neki járó összeghez. A munkavállaló ilyenkor jogi úton kényszerítheti a munkáltatót a teljesítésre, ami hosszas pereskedéshez vezethet, és elmaradhat a kár reparációja. A felelősségbiztosítás így egyrészről védi a munkáltatót, mert nem kell a gazdasági működését veszélyeztetve, jelentős összegeket kifizetnie, másrészről biztonságot teremt a munkavállalónak is, hiszen viszonylag könnyen jut hozzá a kártérítési összeghez. Fontos szabály, hogy a biztosító a károsultnak közvetlenül jogosult teljesíti, azonban a károsult csak a károkozótól követelheti a kártérítést, ami azt hivatott biztosítani, hogy a károsult mindenképpen hozzájusson a neki járó összeghez, hiszen a teljesítés neki történik [Ptk. 6:472.§ és 6:473. §].
Figyelembe véve a felelősségi rendszer szigorúságát és összetettségét, a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk felelősségbiztosítási szerződés megkötését, különösen olyan munkahelyeken, ahol sok munkavállaló dolgozik és a balesetek gyakrabban fordulhatnak elő, hiszen esetükben jelentős terhet jelenthet egy nagyobb kártérítési összeg megfizetése.
A kötelező felelősségbiztosításról több előadást is meghallgathat a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián. A részleteket itt találja.