Munkáltatói felelősségbiztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói kárfelelősség ún. objektív felelősség, ami azt jelenti, hogy ha a munkaviszonyával összefüggésben valamely munkavállalót kár éri, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie még akkor is, ha vétkessége nem megállapítható. Nagyobb volumenű károk esetén akár az is előfordulhat, hogy munkavállalóval szemben fennálló kártérítési kötelezettségét a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak anyagi biztonságát veszélyeztetve tudná teljesíteni. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat megoldásként, ha a munkáltató felelősségbiztosítással rendelkezik.

A munkáltatói kárfelelősség lényegében megegyezik a polgári jogi felelősség rendszerével azzal a különbséggel, hogy a munkáltató felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült károkért objektív, tehát vétkességétől függetlenül megállapítható [Mt. 166. § (1) bekezdés]. A munkáltató akkor mentesülhet a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítani tudja vagy azt, hogy (i) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy azt, hogy (ii) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bekezdés]. Fontos szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, kivéve néhány esetet, így például azt, ha bizonyítani tudja, hogy a kár vagy a kár egy részének bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható [Mt. 167. § (1) bekezdés]. A szigorú felelősségi alakzat alóli kimentés rendszere meglehetősen szűk, a teljes kárösszegre fennálló kötelezettség pedig jelentős anyagi vonzattal bírhat, éppen ezért ésszerű megoldás lehet, ha a munkáltató az ilyen esetekre bebiztosítja magát és felelősségbiztosítási szerződést köt.

A munkáltatói kárfelelősség rendszere egységes, azonban a gyakorlatban elkülöníthető a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért, az egészségkárosodásért, valamint a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült egyéb kárért való felelősség. A munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért való felelősség vétkességre tekintet nélkül, objektív alapon áll fenn, azonban a felelősség korlátozására lehetősége van a munkáltatónak. Az Mt. 168. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ezt legkönnyebben belső szabályzat vagy utasítás formájában teheti meg és ha ezen szabályokat megsértve keletkezik kára a munkavállalónak, akkor a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. Azon dolgok, amelyek a szokásos életvitel körében használt dolgok kategóriáján túlmutatnak és a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükségesek, csak a munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Ha engedély nélküli bevitelre kerül sor, akkor csakugyan nem felel a munkáltató, kivéve, ha a károkozása szándékos volt. A munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő egyéb károkért való felelősség is az általános szabályok szerint alakul, ilyen kár lehet például a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kár (amennyiben a jogellenesség bizonyítására sor kerül), valamint az egyenlő bánásmód megsértéséből eredő károk is.

munkáltatói felelősségbiztosítás

Leggyakrabban azonban az egészségkárosodással kapcsolatban merülnek fel károk, ami az érintett munkavállaló számára akár visszafordíthatatlan testi és lelki problémákat is okozhat és ezáltal a munkáltató számára jelentős költségeket eredményezhet. A munkáltató alapvető kötelezettsége a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek biztosítása, ha azonban baleset történik, akkor munkajogi szempontból csak akkor vonható felelősségre, ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben merül fel. A kárfelelősség szempontjából a balesetet, munkabalesetet, üzemi balesetet, a foglalkozási megbetegedést és betegséget is figyelembe kell venni, amelynek definícióit nem az Mt., hanem a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.), valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Közös elemük, hogy a munkaviszonnyal való összefüggésben mutathatóak ki, és a munkáltató felelőssége is ebben a relációban áll fenn.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:470. § (1) bekezdése kimondja, hogy felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A felelősségbiztosítás jogintézménye tehát egy háromoldalú jogviszonyt takar, amelyben a biztosított, a károsult és a biztosító áll. A biztosító a kötelezetti (biztosítotti) oldalt erősíti oly módon, hogy a biztosított által másnak okozott károk megtérítését mintegy átvállalja, ezzel a károsult mindenképpen hozzájut az őt megillető kártérítés vagy sérelemdíj összegéhez, a biztosított pedig a biztosítónak időszakosan fizetendő díjért cserébe lényegében mentesül a kár megtérítése alól.

A munkáltató és a biztosító között létrejött felelősségbiztosítási szerződés tehát egy polgári jogi szerződés, ami a munkáltató, mint biztosított és a biztosító közötti kapcsolatot szabályozza. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a munkáltató díjat fizet a biztosítónak, a biztosító pedig vállalja, hogy a meghatározott feltételek fennállása esetén átvállalja a kár megtérítését. Felelősségbiztosítás hiányában a gazdasági működést adott esetben veszélyeztető összegű, jogosan követelt kártérítés kifizetése késhet vagy akár teljességben el is maradhat, ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló nem jut hozzá a neki járó összeghez. A munkavállaló ilyenkor jogi úton kényszerítheti a munkáltatót a teljesítésre, ami hosszas pereskedéshez vezethet, és elmaradhat a kár reparációja. A felelősségbiztosítás így egyrészről védi a munkáltatót, mert nem kell a gazdasági működését veszélyeztetve, jelentős összegeket kifizetnie, másrészről biztonságot teremt a munkavállalónak is, hiszen viszonylag könnyen jut hozzá a kártérítési összeghez. Fontos szabály, hogy a biztosító a károsultnak közvetlenül jogosult teljesíti, azonban a károsult csak a károkozótól követelheti a kártérítést, ami azt hivatott biztosítani, hogy a károsult mindenképpen hozzájusson a neki járó összeghez, hiszen a teljesítés neki történik [Ptk. 6:472.§ és 6:473. §].

Figyelembe véve a felelősségi rendszer szigorúságát és összetettségét, a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk felelősségbiztosítási szerződés megkötését, különösen olyan munkahelyeken, ahol sok munkavállaló dolgozik és a balesetek gyakrabban fordulhatnak elő, hiszen esetükben jelentős terhet jelenthet egy nagyobb kártérítési összeg megfizetése.

A kötelező felelősségbiztosításról több előadást is meghallgathat a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián. A részleteket itt találja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.