Munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szervezet növekedése és zavartalan működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a munkaviszonyokat érintő intézkedések megtétele gördülékenyen történjen. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban nem mindig érhető el és könnyen előfordulhat, hogy távolléte alatt lenne aktuális dolgozók beléptetése, elbocsátása vagy egyéb munkajogi intézkedések és jognyilatkozatok megtétele. Ezen helyzetek megoldásaként szolgálhat a munkáltatói jogkör megosztása vagy a jogkör gyakorlásának (eseti) átruházása.

A munkáltatói jogkör rendjének meghatározása; jogkör megosztása

A munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 20. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlásának a rendjét a munkáltató jogosult meghatározni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltató által meghatározott természetes személy, testület vagy szerv lehet.

A munkáltató ezen személyi körön belül szabadon jogosult megosztani és delegálni a jogkör egészét vagy annak egyes részeit. Így például lehetősége van arra, hogy a munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó jogok gyakorlását más személyre ruházza, mint a munkaidő beosztásának és szabadság kiadásának elrendelésére vonatkozó jogokat. Egy ilyen felosztás a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adott munkavállaló felett egy vagy több személy megosztva gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A jogkör gyakorlásának rendjét a munkáltató legegyszerűbben egy utasítás vagy szabályzat formájában határozhatja meg. A dokumentumban rögzítheti, hogy ki és milyen körben jogosult, mely munkavállalók vagy munkavállalói csoport felett gyakorolni a munkáltatói jogokat.

munkáltatói jogkörA munkáltatói jogkör eseti átruházása

Előfordulhat, hogy a munkáltató nem akarja jogkörét általános jelleggel megosztani, illetve átadni más személyek számára, vagy megváltoztatni a már meghatározott joggyakorlás rendjét, de kivételes jelleggel felmerülhet, hogy munkáltatói jogokat másnak kell gyakorolnia. Ebben az esetben a munkáltató a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános szabályai szerint eseti meghatalmazást adhat egy adott személynek meghatározott időtartamra, vagy konkrét jognyilatkozatok, intézkedések megtételére. A meghatalmazásban pontosan rögzíteni kell, hogy mennyi ideig tart és meddig terjed a képviselet.

Eljáró személy jognyilatkozata

Akár a jogkör általános rendjének meghatározásáról, akár eseti jellegű átruházásáról van szó, a jogkör gyakorlásának kereteit fontos pontosan rögzíteni, ugyanis, ha a munkáltatói jogkört nem az arra feljogosított személy, szerv vagy testület gyakorolta, akkor eljárása érvénytelen.

Kivételt képez ez alól, ha a jogkör gyakorlója utóbb jóváhagyta az eljáró intézkedését. A jóváhagyás formaiságára vonatkozó feltételt nem szab az Mt., de a bizonyíthatóság szempontjából érdemes ezt írásban megtenni, az adott jognyilatkozatra vonatkozó határidőn belül. További kivétel, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Ez esetben a jogkör gyakorlójának jóváhagyása nélkül is érvényes az eljáró által megtett jognyilatkozat.

Tájékoztatási kötelezettség

Az Mt. 46. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkavállalókat – többek között – a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a jogkör gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet a munkaszerződésben vagy akár egy külön munkáltatói tájékoztatóban is. Fontos, hogy a tájékoztatásnak a munkaviszony kezdetétől – illetve ha később változás áll be az eredeti tájékoztatásban, akkor a változástól – számított tizenöt napon belül meg kell történnie.

dr. Dobosi Kinga


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.