Munkaszüneti napok körüli munkarend idén és 2014-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén még két szombat lesz munkanap, jövőre – összesen –  három „ledolgozós hétvége” lesz a tervek szerint. A szombati munkanap kapcsán kicsit előre tekintünk, majd  felidézzük a múltat a munkaszüneti napokra vonatkozó jogszabályok által.


Az idei év

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet szerint 2013-ban még december 7. és december 21., két szombati nap lesz munkanap. Így négynapos lesz a karácsonyi ünnep, az azt követő hétvégével együtt pedig hat napig pihenhetünk.

2014-es tervezet

Jövő évben összesen három szombat lesz a tervek szerint munkanap: 2014. május 10. (a május 1-jét követő pénteket ledolgozandó), 2014. október 18. (október 23-át követő péntek lenne pihenőnap) és 2014. december 13. (mivel december 24. szerdára fog esni). A rendelet tervezetét az NGM honlapján lehet megtalálni, a Magyar Közlönyben még nem jelent meg. Általában szeptemberben szokott életbe lépni a rendelet a következő évre szóló munkarendről, melyhez a gazdasági miniszter a 2012. évi I. törvény (Mt.) 102. § (5) bekezdésében kapta a felhatalmazást.

2014-ben ünnepek kapcsán még két hosszú hétvége lesz: húsvéthétfő és pünkösdhétfő által. Minden más ünnep [Mt. 102. § (1) bekezdésében szabályozott munkaszüneti napok] hétköznapra vagy hétvégére esnek:

  • 2014. január 1. szerda
  • 2014. március 15. szombat
  • 2014. augusztus 20. szerda
  • 2014. november 1. szombat
  • 2014. december 25-26. csütörtök-péntek

Érdekességek

Összegyűjtöttünk pár érdekességet a munkaszüneti napokkal kapcsolatban, amiket régi jogszabályokban találtunk.

1. Az 1951. évi 7. törvény erejű rendelet a Munka Törvénykönyve nem tartalmazta a munkaszüneti napok felsorolását. A 48. §-ban csak ennyi állt: A dolgozót évenként megillető munkaszüneti napokat a minisztertanács határozza meg. Az 53/1953. (XI. 28.) MT. rendelet a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete sorolta fel a törvénykönyv helyett a munkaszüneti napokat – 82. § (1) A munkaszüneti napok: január 1., április 4., május 1. és 2., augusztus 20., november 7. és december 25.

2. Valószínűleg sokan már nem emlékeznek az 1. pontban felsorolt – a rendszerváltás előtti – állami ünnepekre, így ezeket is összeírtuk az új generáció tagjainak, amelyet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése sorolt fel:

Munkaszüneti napok: Újév (január 1.), Húsvét hétfő, Felszabadulás évfordulója (április 4.), Munka ünnepe (Május 1.), Alkotmány ünnepe (augusztus 20.), Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7.), Karácsony két napja (december 25-26.).

3. 1990 volt az utolsó év, amikor a vasárnapot is munkanapnak rendelték el. 4/1990. (I. 31.) ÁBMH rendelkezés az 1990. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről az utolsó jogszabály, melyben a vasárnap – 1990. március 11. – is munkanap volt. Az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) hatályba lépése óta a munkaszüneti nap helyetti munkanapokat szombatra rendelik. Így állt a törvény indokolásában:

„… felhatalmazása alapján a munkaügyi miniszter évenként indokolt változtatásokat tehet a munkaidő beosztásával kapcsolatban. A változás – elsődlegesen gazdasági megfontolások szerint  – pihenőnappá minősíthet munkanapot, avagy pihenőnapon a munkanapnak megfelelő általános munkavégzési kötelezettséget írthat elő, azzal a korlátozással, hogy vasárnap – a vallási tradiciók és szokások miatt – nem nyilvánítható munkanappá.”

4. Pünkösdhétfő 1992. július 1-je óta az régi Mt. hatálybalépésével lett törvénybe foglalt ünnepnap.

5. Mindenszentek ünnepe (november 1-je) pedig 2000. január 1-jétől, a régi Mt.-t módosító 1999. évi CXXIII. törvény által lett országos munkaszüneti nap. Azóta hivatalosan kilenc ünnep minősül munkaszüneti napnak Magyarországon.

Lehetséges további munkaszüneti napok

Még 2011-ben hallhattunk többet a KDNP kezdeményezéseiről, miszerint más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is munkaszüneti nap legyen nagypéntek és augusztus 15. (Nagyboldogasszony napja). Valamint minden évben felvetődik, hogy december 24-e is ünnepnek minősüljön és munkaszüneti nap legyen és ne kelljen „ledolgozni”. Ezek felvetések, indítványok maradnak, gazdasági érdekek és vallási hagyományok ütköznek. Így amíg nem történik módosítás, addig az új Mt.-ben korábban említett kilenc ünnep (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) marad munkaszüneti nap.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.