Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén még két szombat lesz munkanap, jövőre – összesen – három „ledolgozós hétvége” lesz a tervek szerint. A szombati munkanap kapcsán kicsit előre tekintünk, majd felidézzük a múltat a munkaszüneti napokra vonatkozó jogszabályok által.
Az idei év
A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet szerint 2013-ban még december 7. és december 21., két szombati nap lesz munkanap. Így négynapos lesz a karácsonyi ünnep, az azt követő hétvégével együtt pedig hat napig pihenhetünk.
2014-es tervezet
Jövő évben összesen három szombat lesz a tervek szerint munkanap: 2014. május 10. (a május 1-jét követő pénteket ledolgozandó), 2014. október 18. (október 23-át követő péntek lenne pihenőnap) és 2014. december 13. (mivel december 24. szerdára fog esni). A rendelet tervezetét az NGM honlapján lehet megtalálni, a Magyar Közlönyben még nem jelent meg. Általában szeptemberben szokott életbe lépni a rendelet a következő évre szóló munkarendről, melyhez a gazdasági miniszter a 2012. évi I. törvény (Mt.) 102. § (5) bekezdésében kapta a felhatalmazást.
2014-ben ünnepek kapcsán még két hosszú hétvége lesz: húsvéthétfő és pünkösdhétfő által. Minden más ünnep [Mt. 102. § (1) bekezdésében szabályozott munkaszüneti napok] hétköznapra vagy hétvégére esnek:
Érdekességek
Összegyűjtöttünk pár érdekességet a munkaszüneti napokkal kapcsolatban, amiket régi jogszabályokban találtunk.
1. Az 1951. évi 7. törvény erejű rendelet a Munka Törvénykönyve nem tartalmazta a munkaszüneti napok felsorolását. A 48. §-ban csak ennyi állt: A dolgozót évenként megillető munkaszüneti napokat a minisztertanács határozza meg. Az 53/1953. (XI. 28.) MT. rendelet a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete sorolta fel a törvénykönyv helyett a munkaszüneti napokat – 82. § (1) A munkaszüneti napok: január 1., április 4., május 1. és 2., augusztus 20., november 7. és december 25.
2. Valószínűleg sokan már nem emlékeznek az 1. pontban felsorolt – a rendszerváltás előtti – állami ünnepekre, így ezeket is összeírtuk az új generáció tagjainak, amelyet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése sorolt fel:
Munkaszüneti napok: Újév (január 1.), Húsvét hétfő, Felszabadulás évfordulója (április 4.), Munka ünnepe (Május 1.), Alkotmány ünnepe (augusztus 20.), Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7.), Karácsony két napja (december 25-26.).
3. 1990 volt az utolsó év, amikor a vasárnapot is munkanapnak rendelték el. 4/1990. (I. 31.) ÁBMH rendelkezés az 1990. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről az utolsó jogszabály, melyben a vasárnap – 1990. március 11. – is munkanap volt. Az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) hatályba lépése óta a munkaszüneti nap helyetti munkanapokat szombatra rendelik. Így állt a törvény indokolásában:
„… felhatalmazása alapján a munkaügyi miniszter évenként indokolt változtatásokat tehet a munkaidő beosztásával kapcsolatban. A változás – elsődlegesen gazdasági megfontolások szerint – pihenőnappá minősíthet munkanapot, avagy pihenőnapon a munkanapnak megfelelő általános munkavégzési kötelezettséget írthat elő, azzal a korlátozással, hogy vasárnap – a vallási tradiciók és szokások miatt – nem nyilvánítható munkanappá.”
4. Pünkösdhétfő 1992. július 1-je óta az régi Mt. hatálybalépésével lett törvénybe foglalt ünnepnap.
5. Mindenszentek ünnepe (november 1-je) pedig 2000. január 1-jétől, a régi Mt.-t módosító 1999. évi CXXIII. törvény által lett országos munkaszüneti nap. Azóta hivatalosan kilenc ünnep minősül munkaszüneti napnak Magyarországon.
Lehetséges további munkaszüneti napok
Még 2011-ben hallhattunk többet a KDNP kezdeményezéseiről, miszerint más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is munkaszüneti nap legyen nagypéntek és augusztus 15. (Nagyboldogasszony napja). Valamint minden évben felvetődik, hogy december 24-e is ünnepnek minősüljön és munkaszüneti nap legyen és ne kelljen „ledolgozni”. Ezek felvetések, indítványok maradnak, gazdasági érdekek és vallási hagyományok ütköznek. Így amíg nem történik módosítás, addig az új Mt.-ben korábban említett kilenc ünnep (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) marad munkaszüneti nap.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
