Munkaügyi ellenőrzés „kisokos” 2.

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2018. december 4.
Címkék:
Rovat:
A kétrészes cikk első részében a munkaügyi felügyelő hatásköréről írtam, illetve arról, hogy milyen dokumentumokat kell bemutatni egy ellenőrzés során, ezek közül mit kell a helyszínen tartani, illetve mi az, amit ha nem is kötelező, de másolatát munkáltatói érdekből mégis célszerű. Ebben a részben azt ismertetem, hogy mire jogosult a munkaügyi ellenőr, milyen intézkedéseket eszközölhet a hatóság, mennyi a munkaügyi bírság, továbbá bemutatom a nyári akcióellenőrzés feldolgozott eredményét.

Mire jogosult a munkaügyi felügyelő az ellenőrzés során?

  • minden munkaügyet érintő dokumentumba, nyilvántartásba betekinthet, másolatot készíthet,

  • a munkahely valamennyi helyiségébe beléphet (akadályozás esetén rendőrség segítségét igénybe veheti),

  • hang- és képfelvételt készíthet, melyet felhasználhat az eljárás során,

  • a munkaterületen tartózkodó személyeket „igazoltathatja”, tőlük tájékoztatást kérhet, illetve tanúként hallgathatja meg őket.

Tapasztalataim szerint – ha egyébként minden rendben van a vállalkozásnál – az utóbbi rejt buktatót. Adott esetben a munkavállaló annyira zavarba jön az ellenőrzéstől, hogy esetleg nem valós dologról is nyilatkozik. Hirtelen nem jut eszébe mióta is dolgozik a cégnél, nem érti a kérdést, de azért válaszol valamit, aminek rendkívül nehéz az ellenőrző hatóság felé utólag bebizonyítani az ellenkezőjét. A lehetséges kérdésekre a munkavállalókkal is célszerű előre felkészülni, mert valljuk be őszintén, illik tudni legalább hozzávetőlegesen, hogy mióta dolgozik a munkahelyen, hány órában, mennyi a bére, és hogy hívják a munkáltatót. Még ennél is fontosabb viszont, hogy ha tényleg egyszerűen leblokkol a hatóság látványától, inkább mondja azt, hogy nem érti a kérdést, vagy hirtelen nem emlékszik, kérjen egy kis türelmet, mint hogy olyan dologról nyilatkozzon ami nem valós, egyúttal esetleg komoly gondot okozva vele munkáltatójának.

Felkészülhetünk az ellenőrzések egy részére, ha figyelemmel kísérjük a Nemzetgazdasági Minisztérium által, minden év végén közzétett, következő év munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseire irányuló tájékoztatóját. 2018-ban a 3. negyedévben munkaügyi szempontból a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető kötelezettségeket (pl. bejelentési kötelezettség teljesítése) vizsgálták, 4. negyedévben főképp a mezőgazdasági-, élelmiszer- és italgyártás ágazataiban foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatását ellenőrzik. Munkavédelmi szempontól ebben az időszakban a kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeit vizsgálják, továbbá a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások számíthatnak ellenőrzésre.

Munkavédelmi bírság 50 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig, a munkaügyi bírság pedig 30 000 Ft-tól 20 millió Ft-ig terjedhet. A bírság mértéke többek közt attól függ, hogy hány jogszabályi előírást sértettek meg, milyen a jogsértés súlya, mióta áll fenn a jogellenes állapot, hány munkavállalót érint, továbbá befolyásolja az is, hogy a munkáltató volt e már hasonló kihágásért elmarasztalva. Csak a legsúlyosabb jogsértések esetén kötelező bírságot kiszabni, mint például a bejelentési kötelezettség elmulasztása, életkori feltételek be nem tartása, illetve a munkabér védelmének megsértése.

Bírság helyett, vagy azon felül egyéb intézkedéseket is eszközölhetnek ellenőrzés során, ilyenek például:

  • első alkalommal nem súlyos esetben megszegett jogszabályi előírás esetén csupán felszólítják a munkáltatót, amiben foglalt határidőre történő jogsértés megszüntetése esetén nem kell számítani további következményekre;

  • felhívják a figyelmet, egyben kötelezhetik a foglalkoztatót a szabálytalanság bizonyos időn belüli megszüntetésére, esetleges korrigálásra;

  • visszamenőlegesen átminősíthetik a jogviszonyt annak minden adóterhével együtt (pl. megbízási jogviszonyt munkaviszonnyá);

  • megtilthatják a további foglalkoztatást;

  • eltilthatják a foglalkoztatót tevékenysége további gyakorlásától;

  • munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás esetén a munkaadónak a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a harmadik országbeli állampolgárt kiutasítják az országból.

További „szankció”, hogy azt a munkáltatót akit munkaügyi bírsággal sújtottak, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései szerint bizonyos időre kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból és állami támogatásokból, rendezetlen munkaügyi kapcsolatai miatt.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82.§ részletezi, hogy a vállalkozás mikor nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, tehát kizárják a támogatásokból. Dióhéjban összefoglalva:

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása;

  • életkori feltételek megszegése (pl. gyermekmunka);

  • a munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése;

  • a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok megszegése;

  • ha a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző 2 éven belül a korábbival megegyező jogsértés miatt bírsággal sújtott, vagy a központi költségvetésbe befizetésre kötelezett.

Nem nyújtható támogatás továbbá, ha a támogatás igénylőjét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti összevont engedély nélkül vagy munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző 2 éven belül bírsággal sújtottak vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre köteleztek.

A munkaügyi hatóság a vállalkozások munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatosan hatósági nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozat szerint jogsértést állapított meg. A jegyzék a foglalkoztató adatain túl többek közt tartalmazza a jogsértést, a jogkövetkezményt és annak mértékét is. Erre a linkre kattintva kereshetünk az adatbázisban.

Végül érdekességképpen nézzünk egy kis statisztikai áttekintést. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya augusztusban tette közzé az összefoglaló jelentést a munkaügyi hatóság nyári akcióellenőrzéséről. 3 119 munkavállalót érintő, 1 037 vállalkozást vizsgáltak. A munkáltatók 80 %-nál tártak fel munkaügyi jogsértést, ezen belül a feketefoglalkoztatás aránya – habár csökkent az előző évekhez képest – még mindig magas, összesen 873 munkavállaló jogviszonyát találtak rendezetlennek. Legtöbb jogsértést nyilvántartások vezetésével kapcsolatosan tártak fel (pl. munkaidő-nyilvántartás), de a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozóan is elég sok hiányosságot tapasztaltak az ellenőrzés során.

A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 425 db munkaügyi bírság kiszabása, valamint 149 szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 294 szabálytalanságot megállapító határozat meghozatala várható.” (részlet a jelentésből)

Fentiekre tekintettel érdemes időt, energiát szánni a cégen belüli munkaügyi átvilágításra, mert némi odafigyeléssel megelőzhető a bírság. Megijedni pedig egyáltalán nem kell a munkaügyi ellenőrzéstől, hiszen semmi teljesíthetetlent nem kérnek a munkaügyi felügyelők, csupán a munkáltatók törvényben rögzített kötelezettségeit és azok betartását vizsgálják.


Kapcsolódó cikkek:


Munkaügyi ellenőrzés kisokos – 1. rész
2018. november 27.

Azok a cégek, amelyek átestek már munkaügyi ellenőrzésen, tudják mennyire fontos a foglalkoztatásra vonatkozó előírások betartása. Az esetleges hiányosságok feltárása érdekében első lépésként szükségszerű alaposan megvizsgálni a cég működését, tevékenységét, szerződéseit, nyilvántartásait, és adminisztrációs feladatait. Ezzel a cikkel elsősorban az a célunk, hogy felkészülten lehessen fogadni a váratlanul betoppanó munkaügyi ellenőröket.