Kollektív szerződéshez kötné Kósa a 400 óra túlmunkát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Kósa Lajos újságíróknak elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz – rögzítette Kósa Lajos.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie – jelezte a kormánypárti politikus.

Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül.

Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető – ismertette.

Kósa Lajos kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.

A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta – jelezte.

Frissítés 17:07: Nem történt érdemi változás a Munka törvénykönyve tervezett módosításainak ügyében, így a három éves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében – így értékelték az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott hétfői tárgyalásukat. A kialakult helyzet miatt a Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig kedden hoz határozatot e kérdésben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).