Munkaügyi ellenőrzések helyett foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei év változást hozott a munkaügyi ellenőrzés területét érintően is. A munkaügyi hatóságok szerepét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok vették át 2021. március elsejétől, így a munkaügyi ellenőrzés helyébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés lépett. A munkáltatók a korábbi munkaügyi ellenőrzések helyett foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésre számíthatnak.

Az új jogszabály és a végrehajtási rendelete követi a kialakult ellenőrzési gyakorlatot, azonban több ponton eszközölt változtatást, szigorítást a jogalkotó. A Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóság ellenőrzi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimum-követelményeinek foglalkoztató általi megtartását.

Az eddig joggyakorlathoz képest az alábbiak a lényeges foglalkoztatás-felügyeleti változások

1. Be nem jelentett foglalkoztatás szankciói

Be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleges dátumot tekinti a jogviszony kezdetének. Így a be nem jelentett foglalkoztatás szankciójaként minimum 30 napra visszamenőleg megállapítja a jogviszony fennállását. A hatóság által létrehozott jogviszony miatti bejelentést minden esetben a teljes napi munkaidő figyelembevételével kell megtenni. Ez az új szabály vélelmet, ráadásul megdönthetetlen vélelmet határoz meg, hiszen a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy bizonyítsa, a foglalkoztatás valójában 30 napon belül kezdődött.

Az új rendelkezés további érdekessége, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság azon túlmenően, hogy a jogkövetkezmények szempontjából megállapítja a jogviszony fennállását, a felek között a jogviszonyt létre is hozza.

2. Ügyfél a Foglalkoztatási hatóság tekintetében

Az Ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak. Továbbá az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató is, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett (pl. a kiküldött munkavállaló más tagállambeli foglalkoztatója).

3. Szankció az elévülési főszabályon túl

Az elévülés fő szabályától eltérően, az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható szankció, ha a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

4. Támogatásért vállalt kötelezettségek ellenőrzése

A hatóság végzi a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését is.

Az új, hatályos szabályozás amellett, hogy erősíti a munkaerőpiac tisztulását a határozottabb szankciók alkalmazásával és TB szempontból előnyösebb helyzetbe hozza a foglalkoztatott személyt, kérdéseket is generál például azzal, hogy a „feketefoglalkoztatás” esetén visszamenőlegesen legalább egy hónapra jogviszonyt hoz létre a felek között.

Ez különleges helyzetet teremt, mert az ehhez kapcsolódó biztosítási jogviszony is korábban jön létre, ezért az alábbiakra is gondolni kell ilyen esetekben. A hatóság által deklarált jogviszony például:

• az egyes ellátások mellett például a korábbi munkaviszonyokat is érintheti,
• munkaviszony létesítési időpont módosul, így a tényleges jogviszony létrejöttének időpontja helyett ez az időpont válik a munkaviszony kezdő napjává,
• az adó és járulékfizetés miatt önellenőrzést generálhat a Foglalkoztatónál,
• akár évhatárt is érinthet, az előző évre visszanyúló jogviszony megállapítása szja bevallást módosító tényező lehet.
• A felmerült kérdésekre az idő és a szakemberek által alkalmazott hétköznapi joggyakorlat adja majd meg a választ -az aktuális jogi környezetnek megfelelően.

A foglalkoztatás-felügyeleti szabályok új elemei

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indulhat. A foglalkoztató, mint ügyfél saját hatósági ellenőrzését továbbra sem kérheti.

A hatóság valamennyi külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül tarthat helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult például a biztonsági berendezések által rögzített felvételek megtekintésére, azokról másolat készítésére. A hatóságnak joga van az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása céljából az igazoltatásra, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – az ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására. Eszerint a foglalkoztató az, aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős. Ennek hiányában az a foglalkoztató, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ha ez sem állapítható meg, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Jogszabálysértés megállapítása esetén a szokásos közigazgatási szabályszegések esetén kiszabható szankciókon túl a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a további foglalkoztatás megtiltását és munkaügyi bírságot is alkalmazhat.

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei is

A rendezett munkaügyi kapcsolatokat az Áht. az állami költségvetési támogatásokra vonatkozó jogosultság egyik fontos feltételeként határozza meg, ezért fontos ennek a státusznak a megőrzése, fenntartása.

A rendezett munkaügyi kapcsolatoknak nem felel meg azon foglalkoztató, amelynél az alábbi mulasztások felmerültek, illetve ezeket bírságokkal szankcionálta a hatóság:

• a) az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
  ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése,
• bb) a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogszabályban a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
• bc) a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése vagy
• c) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.
• d) akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---