Munkavállalói joglemondás: lehet is meg nem is
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogról lemondó nyilatkozat mindig veszélyes. Alappal habozunk, amikor egy közszolgáltatási szerződés megszüntetésekor, vagy a mobil előfizetésünk lemondásakor azt kell aláírnunk, hogy a szolgáltatóval szemben további igényt nem fogunk érvényesíteni. A joglemondó nyilatkozat különösen aggályos olyan jogviszonyokban, ahol az egyik fél alárendelt pozícióban van. Nem véletlen, hogy a Munka Törvénykönyve szigorú korlátokat állít a munkavállalói joglemondásra, a munkavállaló személyiségi és vagyoni jogai tekintetében egyaránt.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. Személyhez fűződő jog például a képmáshoz, a jó hírnévhez, a személyes szabadsághoz, az emberi méltósághoz, vagy a testi épséghez, egészséghez való jog.
A joglemondási szabály miatt a munkavállaló nem nyilatkozhat úgy a munkaszerződésben, hogy rossz teljesítmény esetén nevét az üzemi étkezde „Szégyenfalára” kifüggeszthetik.
Ezzel ugyanis előre, pontosan nem meghatározott esetekre mond le az emberi méltósághoz, jó hírnévhez való jogáról. Hasonlóan, nem hatalmazhatja fel a munkáltatót, hogy róla a munkaviszony fennállása alatt bármikor, külön engedély nélkül hangfelvételt készítsenek.
A munkaviszony személyiségi jellege folytán egy sor munkajogi szabály mögött személyhez fűződő jogok húzódnak meg. A munkaidő-pihenőidő szabályok a munkavállaló egészséghez való jogát, a munkavédelmi előírások a testi épséghez való jogot is védik, de számos esetben felmerül az emberi méltóság védelme is, például a megalázó fegyelmi büntetések tilalmánál, vagy a munkavállaló védekezési joga kapcsán a leltárfelelősségnél.
Ezért is fontos, hogy személyhez fűződő jogról általánosan előre nem lehet lemondani.
A személyhez fűződő jogról való lemondás azonban csak általános jelleggel tilos. Nincs akadálya a joglemondásnak, ha az konkréten meghatározott tárgykörre vonatkozik. Az előbbi példára visszatérve, a munkaszerződés rendelkezhet úgy, hogy az ügyfélszolgálati operátor munkavállaló tudomásul veszi, hogy az ügyfelekkel folytatott telefonbeszélgetéseit a munkáltató rögzíti, és minőségbiztosítási célokból felhasználja.
Fontos általános követelmény, hogy a jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A vagyoni jogokat illetően, a törvény szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Az „igény” azt jelenti, hogy a munkavállaló valamilyen munkabérrel összefüggő jogát sérelem érte, az nem teljesült, ezért azt állami eszközökkel érvényesítheti. Például, a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett, és ezért elmaradt munkabérét a munkavállaló munkaügyi bíróság előtt követelheti.
A munkabérre vonatkozó igényről való egyoldalú lemondás tilalma tehát úgy értelmezendő, hogy ha a munkavállaló már jogot szerzett valamilyen juttatásra, de azt nem kapta meg, ezen igényéről egyoldalúan nem mondhat le. Ha tesz is lemondó nyilatkozatot, azért cserébe mindig valamilyen ellenszolgáltatást kell kapnia.
Érvényes eszerint a munkabér iránti igényről lemondó nyilatkozat, ha az nem egyoldalú, hanem egyezség keretében történik. Nincs akadálya például, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a felek olyan közös megegyezést kössenek, amely szerint a munkavállaló a tárgyévi prémium iránti igényéről lemond, cserébe a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától.
| Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről? |
| A Complex Kiadó új kiadványai:
Konferenciák, képzések:
|
Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy egy ilyen nyilatkozat nem vonatkozik a nyilatkozattétel időpontjában még nem ismert, vagy fent nem álló igényekre. Így ha a prémium értékelésére csak később kerül sor, és a prémiumszabályok alapján valamilyen összeg az idő közben közös megegyezéssel távozó munkavállalónak is járna, a joglemondó nyilatkozat e juttatásra nem terjed ki. Jövőbeli juttatásokról (amelyek még nincsenek az igény állapotában) nem lehet lemondani.
A munkavállalói joglemondás korlátaira, különösen a kiterjesztő értelmezés tilalmára tekintettel a feleknek minden esetben nagyon pontosan kell fogalmazni, amikor ilyen tartalmú nyilatkozatot tesznek. A törvénybe ütköző joglemondás ugyanis semmis, és mindig hatalmas viták forrása, ha a felek között nincs egyetértés abban, mire is terjed ki a már megtett joglemondó nyilatkozat.
dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.
Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár
Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok
Részletekért kattintson >>> |
 |
