Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly ellenőrzött 15 459 munkáltató 79,1 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök, akik 459 esetben összesen több mint 112 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki 2016-ban – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése során 281 486 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és az ellenőrzött dolgozók 66,1 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot. Ez az arány szinte megegyezik a 2015-ös adattal, amikor a dolgozók 65,7 százalékánál találtak rendellenességet – derül ki a jelentésből.
A munkavédelmi hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28,7 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Ez az arány 3,8 százalékponttal elmarad az előző évben mért 32,5 százaléktól.
Az ellenőrzések elsősorban az építőipar, a feldolgozóipar, a gépipar, a mezőgazdaság, a bányászat és az egészségügyi, szociális ellátás területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is. Az összes intézkedés 58,9 százaléka munkavédelmi, 28 százaléka munkabiztonsági, 13,1 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt – ismertették.
A jelentés szerint a munkáltatói mulasztások 8 százaléka a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából, 7,4 százaléka pedig a villamosbiztonsági hiányosságokból adódott. Intézkedniük kellett a felügyelőknek egyebek mellett még a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése és a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt is, az összes eljárás 6,2 százaléka, illetve 5,7 százaléka volt ilyen.
Tavaly a munkavédelmi hatóság 152 esetben szabott ki eljárási bírságot, összesen 8,18 millió forint értékben – tették hozzá.
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
