7,3 százalékkal ért többet a fizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016-ban a reálkereset 7,3 százalékkal nőtt átlagosan, éves összevetésben. A bruttó átlagkereset tavaly 263 200 forint volt.


Tavaly decemberben a bruttó keresetek 5,7 százalékkal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,5 százalékos és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése, ezzel átlagosan meghaladták a 305 ezer, illetve 203 ezer forintot – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 192 100 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 199 300 forintra becsülhető.

Az év utolsó hónapjában a decemberi 1,8 százalékos inflációval számolva a nemzetgazdaság egészében 5,4, a közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékkal nőttek a reálbérek éves összevetésben. A vállalkozásoknál a bruttó bérek 4,4, a nettó 6,0 százalékkal nőttek az előző év decemberével összehasonlítva, a költségvetési szférában 8,5, illetve 10,2 százalékos volt a növekedés.

 

Tavaly az év egészében a bruttó átlagkereset 263 200 forint volt, 6,2 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt – közölte a KSH. 2016-ban a nettó keresetek emelkedése – a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése miatt – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,8 százalék volt.

Tavaly a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték az 519 ezer forintot, a legalacsonyabbak pedig – 154 400 forinttal – a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 142 ezren az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kaptak, összegük átlagosan 9400 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 175 ezer forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 182 200 forintra becsülhető – hívta fel a figyelmet a KSH.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,3 százalékkal emelkedett.

A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 6,1 százalékkal nőttek.

Varga: idén is jelentősen emelkedhetnek a bérek

Idén is jelentősen, 10 százalék körül emelkedhetnek a reálbérek – mondta kérdésre válaszolva hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. Jelentős béremelkedés idén elsősorban amiatt várható, mert ez év elejétől életbe lépett a munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves bérmegállapodás, így a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett, és munkáltatókat terhelő adók érdemben csökkentek – mondta a miniszter.

Szintén 10 százalékos bérnövekedésre számít Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás és a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).