Munkavégzés vagy nyugdíj szüneteltetés?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíj és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés feltételei 2015-ben.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak tekintetében az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyeknek járó
- előrehozott öregségi
- csökkentett összegű előrehozott öregségi,
- korkedvezményes pl. a 40 év jogosultsági idő alapján megállapított
- bányász
- korengedményes
- az egyes művészeti tevékenységet folytatókra megállapított
- a polgármesteri tisztség alapján megállapított
- az országgyűlési képviselőkre megállapított valamint a
- szolgálati nyugdíj
tartozik ebbe a körbe, melyet a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény szabályoz.
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni (kivéve a fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll).
Mindezek esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt (ideértve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőt is) öregségi nyugdíjasként a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak (Tbj. 5. § szerint), illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, és az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a Tny. 83/B. §-a szerint a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2015. évben 105.000 Ft) havi összegének 18-szorosát (éves keretösszeg=1.890.000 Ft), az éves keretösszeg elérést követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Azaz, amíg a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget, a keresete mellett a korhatás előtti nyugdíját, illetve ellátását, járadékát korlátozás nélkül felveheti, és mellette a fizetését, amelyet más munkavállalóhoz hasonlóan adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. [Megjegyzés: decemberi túllépés esetén, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.]
Figyelem! Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én már korhatár előtti öregségi nyugdíjas volt, akkor a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmére vonatkozik a korlát.
Továbbá az 1954. évben vagy azt megelőzően született személyek esetében, akiknek a szolgálati nyugdíja 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra, azokra nem vonatkozik a korlátozás.
Tbj. 5. §-a szerinti biztosítotti körnél, ha ebből származó jövedelem keletkezik, figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre az alábbi alkalmazási jogviszonyoknál:
- munkaviszony {27 %-os szociális hozzájárulási kötelezettség, 1,5 % szakképzési hozzájárulás,összesen: 34, 5 % kifizetőt terhelő járulék – a magánszemélytől pedig 10 %-os nyugdíjjárulék, 7 % egészségbiztosítási járulék, 1,5 % munkaerő-piaci járulékkerül levonásra, ez utóbbit nem kell a megbízás és választott tisztségviselői juttatásoknál figyelembe venni}
- társas vállalkozónak, egyéni vállalkozónak az adóelőleg-számításánál figyelembe vett jövedelem után kell megfizetni a járulékokat, de legalább a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után, mely 2015. évben 133 350 Ft; a 10 % nyugdíjjárulékot legalább a 105 000 Ft minimálbér után, ill. a 7 %-ot legalább a minimálbér 150 %-a után, mely 2015. évben 157 500 Ft
evás vállalkozó esetében az evaalap 4 %-a a mértékadó a járulékkötelezettségekre a jövedelem ill. a juttatás vonatkozásában.
- Rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavégzés feltételei a 2011. évi CXCI. törvény alapján (megváltozott munkaképességűek ellátása)
A megszűnt rokkantsági nyugdíj alapján a megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak (korhatár felettiek öregségi nyugdíjat), továbbá a bányászok egészségkárosodási járadékot.
- Az új komplex minősítés szerintirehabilitációs ellátás folyósítását csak akkor kell szüneteltetni, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt és a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen.
A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy állátását akkor kell megszüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.
A Tny. és a 387/2007. Korm. rendelet szerint a 2011-ig rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban (jogosultság alapján) részesülő személy keresőtevékenysége korlátos, tekintettel arra, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 %-át, ami 2015. évben 504 000 Ft-nál nem lehet több, különben megszűnik az ellátása [33. § (2) bek.].
- Keresőtevékenységet folytató személy rokkantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha három egymást követő hónapon keresztül megszerzett jövedelme meghaladja a minimálbér 150 %-át, ez 2015. évben 157 500 Ft (egyéni és társas vállalkozóknál a garantált bérminimum 150 %-át kell figyelembe venni).
A rehabilitációs és a rokkantsági ellátásban részesülők azonban nem minősülnek nyugdíjasnak, a társas vállalkozás tagjai ill. az egyéni vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.