Így küldje ki Németországba a dolgozóját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi állam jogának egyes szabályait (is) alkalmazni kell kiküldetéskor – bár e szót az Mt. már nem használja.


Külföldi munkavégzésre sor kerülhet oly módon, hogy a munkavállaló saját elhatározásából egy másik országba utazik, és külföldi munkáltatóval munkaszerződést köt. Ekkor kizárólag a külföldi állam munkajoga irányadó a munkaviszonyra. Egyre gyakoribb azonban, hogy a munkavállaló magyar munkáltatóval fennálló, és a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonya keretében, átmenetileg végez munkát külföldön. Ezekben az esetekben a magyar munkajog rendelkezései mellett, vagy éppen azok helyett a külföldi állam jogának egyes szabályait (is) alkalmazni kell. Tekintsük ezt át azon a példán keresztül, ha magyar munkáltató átmeneti időre munkavállalóját Németországba küldi dolgozni, vagy magyar kölcsönbeadó német kölcsönvevőhöz kölcsönzi ki munkavállalóját. A kiküldetés fogalmát a Munka Törvénykönyve kifejezetten már nem használja, hanem a szerződéses munkahelytől eltérő helyen történő átmeneti munkavégzést a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyik eseteként határozza meg.

Mivel a külföldi munkavégzésre Németországban, azaz EU tagállamban kerül sor, ezért két irányelv szabályaira is figyelemmel kell lenni: az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (Kiküldetési Irányelv), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (Kölcsönzési Irányelv). A Kiküldetési Irányelv a kiküldetés (posting) eseteit tágabban határozza meg, mint ahogyan azt a magyar munkajog korábban használta, és a posting esetének tekinti a külföldre történő munkaerő-kölcsönzést is. Ezért a külföldre történő munkaerő-kölcsönzésre mindkét irányelvet egyidejűleg kell alkalmazni.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Mindkét irányelv meghatározza a munkaviszony azon elemeit, amelyek tekintetében a kikölcsönzött, kiküldött munkavállalót legalább olyan szintű jogosultság illeti meg, mint amelyet a munkavégzés helye szerinti tagállam biztosít munkavállalói számára. A Kiküldetési Irányelv szerint ezek a tárgykörök:

a) a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő;

b) a minimális éves szabadság;

c) a minimális bérszint, beleértve a túlóradíjakat;

d) a munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében;

e) a munkahelyi egészség, biztonság és higiénia;

f) védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően;

g) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések.

Németországba történő kiküldetés, kikölcsönzés esetén tehát a fenti tárgykörökben a magyar jogszabályi rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha azok legalább olyan szintű védelmet, garanciát nyújtanak a munkavállalónak, mint a német munkajog.

A minimálbér tekintetében Németországban 2015. január 1-jével fontos változás következett be, ugyanis egységesen, valamennyi ágazatra kiterjedően bevezetésre került az általános minimálbér. Ennek mértéke 8,5 euro/óra. Mivel ez magasabb a magyar minimálbérnél, a munkáltató a Németországban történő munkavégzés alatt köteles a német minimálbérnek megfelelő mértékű munkabért fizetni.

Friss hír, hogy Németország felfüggeszti a minimálbér alkalmazását a külföldi fuvarozók tranzit műveletei esetében mindaddig, amíg nem tisztázódnak annak uniós jogi kérdései. A felfüggesztés nem vonatkozik a Németországban be- és kirakodó kamionokra, ezek esetében továbbra is érvényesíteni kell a német minimálbért.

A bérfizetés napja a német rendelkezés szerint a felek által megállapított időpont, amely nem lehet későbbi, mint a munkavégzés hónapját követő hónap utolsó banki napja. Azonban mivel a Munka Törvénykönyve ennél kedvezőbb bérfizetési szabályt tartalmaz, ezért a németországi munkavégzés alatt megkeresett munkabért a tárgyhót követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni, kivéve, ha a német munkáltató a saját állományú munkavállalóival a tárgyhót követő hónap 10. napjánál korábbi bérfizetési határidőben állapodott meg.  

A munkaidőre vonatkozó következő német jogszabályi rendelkezések közül is csak azok alkalmazandók a németországi munkavégzés alatt, amelyek kedvezőbbek a magyar előírásoknál. Németországban a napi munkaidő mértéke 8 óra, amely csak abban az esetben hosszabbítható meg 10 órára, ha 6 hónap vagy 24 hét átlagában a napi munkaidő a 8 órát nem haladja meg. A munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek. Annak mértéke, amennyiben a munkavégzés időtartama 6 és 9 óra közötti, 30 perc. 9 órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet mértéke 45 perc. A munkaközi szünet részletekben is kiadható, de az egyes részletek időtartama nem lehet kevesebb 15 percnél. A munkaközi szünet kiadása 6 óra folyamatos munkavégzést követően kötelező. A napi pihenőidő minimum 11 óra. Egyes ágazatokban (egészségügyi ellátás, vendéglátás, közlekedés, média, mezőgazdaság, állattartás) a napi pihenőidő azonban egy órával rövidíthető, feltéve, hogy minden egyes rövidítés egy naptári hónap vagy négy hét átlagában egy másik napi pihenőidő meghosszabbításával legalább 12 órára egyenlítődik ki. A munkavállaló évente legalább 24 munkanap alapszabadságra jogosult. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó német törvény azt is előírja, hogy a kölcsönbeadó a munkavállalónak – anyanyelvén – köteles átadni a németországi kölcsönzési tevékenységet engedélyező hatóság tájékoztatóját a kikölcsönzésre vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről.

A német jogszabályok kikölcsönzés és kiküldetés esetén is a munkaügyi iratok német nyelven történő megőrzését két év időtartamra írják elő. A dokumentumokat tehát le kell fordítani német nyelvre, azonban ez logikus követelmény is, mivel a kikölcsönzés és kiküldetés alatt alkalmazandó szabályok megtartásának ellenőrzésére a német hatóságok jogosultak.

A németországi kikölcsönzésre, kiküldetésre vonatkozó szabályok megszegése a kötelezettségszegéstől függő mértékű pénzbírság kiszabását eredményezheti (20 eurótól akár 500 000 euróig). Kikölcsönzés esetén a kölcsönbeadó a német munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó engedélyét is elveszítheti.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).