Nagy különbségek az élelmiszerfogyasztásban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sajtokból és egyéb tejtermékekből háromszor annyi jut egy hónapban a háztartások legjobb jövedelmi helyzetű ötödének asztalára, mint a legszegényebbekére. Súlyban viszont a gyümölcsfogyasztásnál mutatkozik a legnagyobb különbség. Az InfoTandem heti infografikája.
Az alapvető élelmiszerek közül súlyban kifejezve egy átlagos magyar háztartás cereáliákból fogyaszt a legtöbbet: havonta 6,3 kilogrammot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2014-re vonatkozó adataiból. E téren első ránézésre a jövedelmi helyzet egyáltalán nem differenciál, hiszen a legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál gyakorlatilag azonos mennyiségeket találunk. Részletesebben megnézve azonban a kép már jóval árnyaltabb. Az alsó jövedelmi ötöd tagjai például nagyobb mennyiségben fogyasztanak kenyeret, mint más péktermékeket. Másfelől, ahogy a jövedelmi kategóriákban haladunk felfelé, egyre nő a péksütemények és az egyéb cereáliák (például gabonapelyhek, müzlik, tartósított tésztás ételek, szendvicsek, cukrászsütemények) részaránya: a legjobb módúaknál ez már meghaladja a kétharmadot.
Az élelmiszerek közt az anyagi helyzet szerinti közös nevezőnek a burgonya tűnik, ahol az alsó és felső ötöd értékei azonosak, s egyúttal az átlagossal is megegyeznek. Viszonylag kicsi a szórás a cukor és a zsiradékok tekintetében is. Ellenben a sajtok és egyéb tejtermékek esetében már csaknem háromszoros különbség mutatkozik a jobb módúak javára. Arányaiban kisebb, mintegy kétszeres az eltérés a zöldségeknél, ám a tényleges mennyiségekben annál markánsabb a differencia. Szintén fontos eltérés, hogy az alsó ötödhöz tartozók frissen vásárolt vagy termesztett zöldségből 2,3 kilóhoz, míg a felső ötöd szereplői 3,9 kilogrammhoz jutnak hozzá egy átlagos hónapban.
Mindazonáltal súlyban a legnagyobb szakadék a gyümölcsöknél tátong, ezekből a leggyengébb jövedelmi helyzetű ötödhöz soroltak csupán 2,6 kilóhoz jutnak hozzá egy hónapban, míg a legjobb helyzetűek ennél 4,1 kilóval többhöz (a friss és tartósított gyümölcsöket együtt számolva). Húsból, halból és készítményeikből 3,7, illetve 5,4 kilogramm tartozik a szélső ötödökhöz, míg tojásból ugyanezen csoportokban 9-et, illetve 12 darabot fogyasztanak.
A legjobb anyagi helyzetű háztartások egy főre jutó havi élelmiszer-kiadása 24,1 ezer forint volt tavaly, ami több mint kétszerese a legnehezebb körülmények között élők 11,5 ezres összegének (az átlag 16,9 ezer forint). Előbbieknél ez a fogyasztási kiadások 19,4 százalékát jelentette, utóbbiaknál azonban felemésztette a havi keret 31,6 százalékát.
Az alsó jövedelmi ötöd háztartásai alapvetően boltban vásárolják az élelmiszert, ebbéli kiadásaik közel négyötöde ilyen. Egytizedes arányt mutatnak a saját fogyasztásra termelt élelmiszerek, s ekkora rész jut házon kívüli étkezésre is. A jövedelem növekedésével egyre csökken a vásárolt és a saját termelésű élelmiszerek részesedése, emelkedik viszont a munkahelyi, iskolai, étteremi étkezéseké. A legfelső jövedelmi ötödben az élelmiszer-kiadásoknak mintegy háromnegyede jut a vásárolt termékekre, miközben 23 százalékot fordítanak házon kívüli étkezésekre.
