Napi és heti pihenőidő beosztásának szabályai az Mt. módosítás alapján
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. módosítás a napi és a heti pihenőidő beosztásának szabályain is változtatott. Eszerint nem jár napi pihenőidő, ha másnap nincs munkavégzés. A heti pihenőidő pedig az eddigiekhez képest rugalmasabban beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztásban.
A napi pihenőidő a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés közötti időtartam, amelynek főszabály szerint legalább 11 órának kell lennie [Mt. 104. § (1) bekezdés]. A napi pihenőidő funkciója, hogy a dolgozó fel tudjon töltődni és fel tudjon készülni a következő napra. A napi pihenőidő beosztása kapcsán az Mt. korábbi szabálya rögzítette, hogy ha a készenlét ideje alatt a munkavállaló munkát nem végzett, akkor napi pihenőidőt nem kell beosztani. Ezen változtatott az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos szövege, ami kimondja, hogy – függetlenül attól, hogy a dolgozó milyen jellegű munkát végzett – nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el [Mt. 104. § (5) bekezdés].
Az Mt. módosítási javaslatához fűzött indokolás szerint a napi pihenőidő beosztása lényegében célját veszti, ha a munkavégzés napját követően a dolgozó sem rendes, sem rendkívüli munkaidőben nem dolgozik. A munkáltató a munkavállaló számára a munkavégzést követően más jogcímen fog pihenőidőt (heti pihenőnapot vagy heti pihenőidőt) biztosítani. A napi pihenőidő beosztására vonatkozó szabályok módosítása a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a munkavállalónak járó napi pihenőidő és a heti pihenőnap vagy pihenőidő egyidőben, ugyanarra az időszakra is kiadhatóvá válik, így a munkáltatónak ténylegesen kevesebb pihenésre szánt időt kell biztosítani dolgozóinak.
Érdemes megjegyezni a napi pihenőidő kiadását is érintő 12/2020. (VI. 22.) AB határozatot, amely megállapította, hogy a pihenőidőre vonatkozó szabályokat nem lehet olyan módon értelmezni, amely szerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap azonos időszakban kiadható. Ez ugyanis szembe megy az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdésével, amely kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz, mivel ezek a dolgozót külön-külön, önálló jogcímen illetik meg, hiszen a rendeltetésük is eltérő. Ezzel az alkotmánybírósági döntéssel azért nem megy szembe a mostani módosítás, mivel az érintett esetekben nem is jár napi pihenőidő, ezért a műszak végeztével rögtön elkezdődhet a heti pihenőidő.
A heti pihenőidőt érintően is van egy fontos változás. A heti pihenőidő azt jelenti, hogy – a heti két pihenőnap alternatívájaként – a munkavállalót hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg [Mt. 106. § (1) bekezdés]. A korábban hatályos Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható volt, azzal, hogy a 48 óra csak többheti átlagban biztosítandó.
Az új szabályok szerint a heti pihenőidőt a fentiek szerint összevonni csak megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehet és nem minden héten, hanem havonta csak egyszer szükséges a legalább 40 órát kitevő időtartamban. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában ekkor is kötelező legalább heti 48 óra heti pihenőidőt beosztani [Mt. 106. § (3) bekezdés]. Az Mt. módosításhoz fűzött indokolás szerint a változtatás célja a heti pihenőidő és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályok összhangba hozása volt, mivel a korábbi szabályok gyakorlatilag kizárták heti pihenőidő alkalmazása esetén az egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
A módosítás a munkáltató számára is rugalmasabbá teszi a heti pihenőidő beosztását, ugyanis csak az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret átlagában szükséges a heti 48 óra pihenőidő biztosítása. Más kérdés, hogy így akár egy teljes hónapban csupán egyszer jut hosszabb heti pihenőidőhöz a munkavállaló, igaz, másfelől a munkaidőkeret alatt egy későbbi hónapban arányosan több pihenőidőben kell részesülnie. Ez viszont rendkívül igénybevevő munkaidő-beosztásokat tehet lehetővé.
Hirdetés
| A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól. |
