Naponként kell kiszámolni a szabadságra járó bért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Véget vetve a találgatásoknak, a nemzetgazdasági tárca közölte az [origo]-val, miként kell a távolléti díjat kiszámítani.


Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat – írja az [origo].

Újabb cikkünk a témában, dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértőnk segít tiszta vizet önteni a pohárba!

Ez után azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a – munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti – havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek) Meg kell nézni ez után, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért – értelmezte a fizetett szabadság kiszámításának módját a tárca.

RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák

Bővebb információ a rendezvényekről

E szerint ha több munkaórát tartalmazó hónapban megy szabadságra a dolgozó, valóban több fizetésre számíthat.

Az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján – különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében – szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára – írta még a tárca a lapnak.

További részleteket itt talál.

Hosszabb hónapban tényleg érdemesebb szabadságra menni, mert naponként kell kiszámítani a szabadságra járó bért. A cikk további tartalmát itt olvashatja >>>

Forrás: Adó.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.