Negyedmillió magyar dolgozik külföldön


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén június végén több mint 250 ezer magyar dolgozott legalább fél éve külföldön, és csaknem minden tizedik háztartásban van tartósan külföldön dolgozó személy – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.


A kutatóintézet 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérést júniusban.

Az eredmények szerint legalább fél éve külföldön dolgozik a teljes magyar munkaképes korú népesség 4,4 százaléka és a háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy.

A GKI megjegyzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.

A Kopint-Tárki 2010-re körülbelül 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, amely mostani felmérés eredményeivel összevetve azt mutatja, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban.

Mindez a külföldi munkavállalók számának növekedését figyelembe véve arra világít rá a GKI szerint, hogy a foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe: a külföldön dolgozók számának bővülése mellett a Magyarországon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban és az észak-magyarországiban élő háztartások több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. E három régióban a munkaképes korúak 6-7 százaléka, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10 százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma és a kisebb munkanélküliség.

Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében nagyobb a külföldi munkavállalás aránya, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak a határokon túl munkát vállalni.

A GKI összesítése szerint legalább 270-280 ezer magyar dolgozik ideje jelentős részében külföldön. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is. „A fokozódó „kitántorgás” pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek” – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.