Négyszáz óra túlmunka, hároméves munkaidőkeret – tiltakoznak a szakszervezetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását és 400 órára a lehetséges túlórák számát.

Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azt a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását és 400 órára a lehetséges túlórák számát, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) soron kívüli összehívását – közölte a (MaSzSz) szerdán.

A rendkívüli munkaidő maximális mértékét 400 órára emelné a javaslat.  A jelenlegi szabályozás szerint a maximális mértéke a rendkívüli munkának 250 óra. Ha kollektív szerződésben rögzítik, akkor akár 300 óra. A törvényjavaslat azonban hatálytalanítaná a jelenlegi, a kollektív szerződésre vonatkozó 300 órás passzust, és a 250 órára vonatkozót írná át 400 órára. Ez tehát azt jelenti, hogy bármely munkavállaló esetében, akit teljes napi munkaidőben foglalkoztatnak, évi 400 óra túlmunka lesz elrendelhető – ehhez kollektív szerződés sem lesz szükséges.

A munkaidőkeret a jelenlegi szabályozás szerint alapesetben maximum négy hónap lehet, illetve a megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű, készenléti jellegű munkahelyek esetében legfeljebb 6 hónapos lehet. Ha munkáltató hosszabbat akar, akkor azt már kollektív szerződésben kell rögzíteni – ami maximum egy év lehet. Ehhez képest radikális változás lenne a javaslatban szereplő maximum három év, még akkor is, ha ezt kollektív szerződés tenné lehetővé .

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a javaslat egyet jelentene azzal, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne (a munka törvénykönyve jelenleg úgy szól, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén lehet a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül kiadni –az új jogszabályban már nem lenne odaírva, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén) egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknál pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez a MaSzSz szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

Felidézték, hogy a kormány tavaly tavasszal már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, ami szintén egyéni képviselői indítvány volt, hiszen így elkerülhetik az érdemi egyeztetést és gyorsan át lehet vinni az előterjesztést az Országgyűlésen.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy tavaly a kérdés tárgyalásakor a szakszervezetek nyomására a kormány visszavonult.

Bevezetné a modernkori rabszolgaságot a kormány – álltja a Vasutasok Szakszervezete  (VSZ)közleményében  a javaslat kapcsán.  A 36 hónapos munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, s ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modernkori rabszolgaságot – szögezi le közleményben a VSZ. Meleg János elnök felhívja a figyelmet: ez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes „a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól” szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt – érvel az elnök, aki felidézi: erre a változtatásra már tavaly is tett kísérletet a kormány, ám akkor végül visszalépett. Most viszont, hogy az előzetes egyeztetést és vitát kizárja, egyéni indítványnak álcázva ismét nekifut. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát, amelynek felső határa a ksz-ek szerint legfeljebb 300 lehet.

Meleg János leszögezi: ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabadkezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat. A VSZ követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt, egyeztessen a szakszervezetekkel, s vegye figyelembe azokat a pontosításokat, amelyeket a munkavállalói oldal feltétlenül fontosnak tart.

(Adó Online, MTI)


Kapcsolódó cikkek