Nem értik a kicsik az Új Mt-t?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) kétharmada nem számol azzal, hogy a július óta hatályos új Munka törvénykönyve változtat költségein, míg a cégvezetők 22 százaléka költségei növekedését várja az új jogszabálytól – derül ki a Policy Agenda mintegy 700 cégvezető körében végzett kutatásából.


A felmérés eredményei szerint a magyar kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy az új Munka törvénykönyvének köszönhetően csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2 százalék számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22 százaléka, és közülük 10 százalék jelentős költségnövekedéstől tart.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Augusztus 29: Az új Munka Törvénykönyve gyakorlati alkalmazása
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez

A CompLex Kiadó friss kiadványai:

Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak

A kutatóintézet szerint ez azért érdekes, mert az Mt. több elemében is (például a bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást – fűzik hozzá.

A foglalkoztatotti létszámot illetően sem vár változást az új Munka törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége: 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ugyanakkor 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új Mt. hatására cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, míg ellenkező irányú hatást, azaz a foglalkoztatottak számának várható növekedését mindössze 2 százalékuk feltételezi.

Saját ágazatuk tekintetében egyértelműen pesszimisták a cégvezetők – derül ki a felmérésből. 51 százalékuk ugyanis arra számít, hogy a következő fél évben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek számának csökkenését prognosztizálja. Optimista véleményt mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.