Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az országos átlag kétharmadát keresik a Nógrád megyei munkavállalók.
Nagyjából havi 150 ezer forintot kerestek tavaly a Nógrád megyei munkavállalók, ez az országos átlag kétharmada – olvasható a megye 2013. évét gazdasági szempontból elemző kiadványban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nógrád Megyei Adóigazgatósága, a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nógrád Megyei Hírlap által megjelentetett TOP 50 szerint a vendéglátásban és a kereskedelemben volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem (fejenként évente egymillió 250 ezer, illetve egymillió 522 ezer). Megyei viszonylatban a vegyipari vállalkozások alkalmazottai kapták a legmagasabb átlagbért, évi 3 millió 535 ezer forintot, ami már az országos átlagot is túlszárnyalta, közel másfélszeresével.
Hozzáteszik: a nemzetgazdasági átlag közelében ezen kívül csak a kohászat dolgozói kerestek. Az élelmiszeriparban szinte forintra pontosan annyiért dolgoztak, mint 2012-ben, a gépiparban pedig csökkent az átlagkereset.
Az idén kilencedik alkalommal megjelent TOP 50-ből kiderül: a 3626 nógrádi társas vállalkozásból 109 cégben rendelkeztek részesedéssel külföldi befektetők, jellemzően a gépiparban, a kohászatban és a vegyiparban. A külföldi érdekeltségű cégek 3425 embert alkalmaztak, a megyei összlétszám 18,3 százalékát.
Tavaly 18 692 ember dolgozott a megyében, a munkanélküliségi ráta meghaladta a 15 százalékot.
A kiadvány adatai szerint a gazdálkodó szervezetek 98,2 százalékát a többnyire hazai tulajdonosi körrel rendelkező mikrovállalkozások jelentették Nógrádban, a megyében 56 közép- és 11 nagyvállalkozás működött. A legnagyobb foglalkoztatók a legfeljebb 49 főt alkalmazó társaságok voltak.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
