Nem teremt munkahelyet az Mt.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új Munka törvénykönyve nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez. Az új szabályozás hatására a megkérdezett vállalatok 56 százaléka dolgozta vagy dolgozza át már meglévő munkavállalóinak szerződéseit. A kollektív szerződéssel rendelkező cégek többsége megtartja a korábbi műszakpótlék-felosztást, és a cégek továbbra is előszeretettel alkalmaznak munkaidőkeretet. Ugyanakkor – elsősorban a nem kellően átlátható szabályozás miatt – egyelőre nem vezetik be az elszámolási időszak új intézményét – derül ki a BDO Magyarország a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 c. felméréséből.


A fontosabb munkaügyi változások hatásait a vállalati szféra szemszögéből vizsgáló, januárban készített felmérés szerint az új szabályozás különösebben nem járul hozzá új munkahelyek létrejöttéhez – mondta Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. – A kutatásban részt vevők többsége egyértelműen nem tervezi az elkövetkező időszakban a létszám bővítését, ugyanakkor a létszámot bővítő 33 százaléknyi cégnek is csupán tizede nyilatkozott úgy, hogy ok okozati összefüggés van a létszám bővítése és az új munkajogi szabályozás között.

Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók az új Mt. hatálybalépését megelőzően megkötött munkaszerződéseket átdolgozzák-e, a válaszadók 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy ezt már meg is tette, további 14 százalék pedig a közeljövőben tervezi módosítani a szerződéseket. A válaszadók 44 százaléka azonban nem nyúlt a munkaszerződésekhez és nem is tervezi azok módosítását. A módosítással elsősorban a kollektív szerződéssel rendelkező cégek élnek: 94 százalékuknál már lezajlott vagy éppen zajlik a szerződések aktualizálása.

Mint az ismeretes, tavaly júliusban mind a többműszakos munkarend/munkáltatói tevékenység, mind az ehhez kapcsolódó műszakpótlékok szabályozása megváltozott. A kollektív szerződéssel rendelkező válaszadók több mint fele azonban megtartotta a korábbi kollektív szerződés által szabályozott műszakpótlék-felosztást, a válaszadók további 10 százalékánál a felmérés készítésének időpontjában tárgyalták a kérdéskört.

Az Mt.-ben meghatározott pótlékok bizonyos köre – így többek között a műszakpótlék is – alapbéresíthető, vagyis a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben megállapodhat olyan alapbérben, amely a műszakpótlékot is magába foglalja. A kutatásban részt vevő vezető munkáltatók 72 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy a pótlékok meghatározott körét nem alapbéresítették és a jövőben sem tervezik ezt megtenni. A válaszadók negyede ugyanakkor vagy már módosította, vagy a közeljövőben tervezi a munkaszerződésekben szereplő alapbért ilyen irányú módosítását.

Az új Mt. szerint az egyenlőtlen munkaidő beosztás alapján történő foglalkoztatás a korábban is alkalmazott munkaidőkeret mellett már elszámolási időszak alkalmazásával is biztosítható. A munkaidőkeret továbbra is igen népszerű, a válaszadók 80 százaléka alkalmazza, elsősorban a rugalmas foglalkoztatás, illetve a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó pótlékok optimalizálása érdekében.

Bár a válaszadók 71 százaléka hallott már az elszámolási időszak alkalmazásának új lehetőségéről, a szabályozást csupán 15 százalék tartja teljesen érthetőnek, átláthatónak. A megkeresett munkáltatók többsége (57 százalék) szerint számos kérdés nem világos a szabályozás kapcsán, 21 százalékuk pedig kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezések egyáltalán nem érthetőek számukra. Vélelmezhetően ez lehet az oka annak, hogy jelenleg csak a válaszadók 11 százaléka alkalmazza az elszámolási időszakot, a többség nem alkalmazza és 36 százalék kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy amíg nem átláthatóak a szabályok addig nem is tervezik az alkalmazását.

Az új Mt. megalkotásának céljai között a munkahelyteremtés konkrét igénye mellett az szerepelt, hogy a termelő nagyüzemi viszonyokat modellező szabályozás helyett egy, a jelenlegi viszonyokhoz sokkal jobban igazodó szabályozás érvényesüljön. Ezt a célt a felmérésben részt vevők 11 százaléka látja teljes mértékben megvalósítottaknak. A válaszadók 80 százaléka szerint a modern munkajogi elvárásokhoz csak részben igazodik az új Mt., számos területen további szabályozás volna indokolt. Nem csoda tehát, hogy a résztvevők 68 százaléka szerint a munka törvénykönyve kapcsán egy éven belül további változások várhatók. A legnagyobb valószínűséggel változó szabályozási kérdések között a megkérdezettek elsősorban a távolléti díjat, az elszámolási időszakot és a szabadságot jelezték.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

2024. február 27.

Az új foglalkoztatási igazolás és munkajogi joghatásai

Egy 2024. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás eredményeként a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. február 26.

Négynapos nyári munkahéttel kísérletezik a PwC Magyarország

A PwC Magyarország a könyvvizsgálati üzletágában idén nyáron pilot jelleggel 4 napos munkahetet vezet be. Június elejétől augusztus végéig a vállalat 280 munkatársa csak hétfőtől csütörtökig fog dolgozni. A pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt.