Népszerűtlen a nevelőszülőség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint az alacsony anyagi támogatás és a társadalom előítéletessége mellett az ismerethiány is visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál. 

A 2017 és 2018 tavaszán, 900 ember megkérdezésével végzett online felmérés azt kutatta, milyen okok állnak annak a hátterében, hogy míg 2007 óta növekszik a gyermekvédelemben élők száma, addig a nevelőszülőké nem.

A felmérés szerint szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyerek nem fogadná el őt, minden második pedig attól, hogy családja és barátai rosszul vennék, ha ezt a szakmát választaná, vagy épp párkapcsolatára lenne negatív hatással. A válaszadók kétharmada szerint a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük.
A közlemény idézi Szilvási Lénát, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatóját, aki felhívta a figyelmet: mivel a nevelőszülőséghez sokféle félelem társul, nagyon fontos, hogy ezekről beszéljenek, illetve segítséget adjanak, náluk például a nevelőszülői tanácsadó mellett pszichológus is dolgozik a családokkal.

A felmérés szerint sokan nincsenek tisztában a nevelőszülőség feltételeivel: minden ötödik megkérdezett tévesen azt gondolja, hogy maximum 45 éves korig lehet gyereket befogadni, miközben az egyetlen előírás, hogy legfeljebb 50 év különbség lehet a nevelőszülő és a nevelt gyerek között.

Azt is kevesen tudják, hogy a nevelőszülők eldönthetik, milyen nemű és életkorú gyereket szeretnének gondozni, a válaszadók negyede szerint erre a nevelőszülőknek nincs ráhatása.

A kutatás szerint ugyan férfiak is lehetnek nevelőszülők, sokan mégis női szakmának tartják azt. Sok válaszadó úgy tudja, csak nők jelentkezhetnek nevelőszülőnek, tízből ketten pedig tévesen azt gondolják, feltétel, hogy a nevelőszülő házasságban vagy tartós párkapcsolatban éljen.

Tízből hat ember szerint az is visszatartó ok a hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást.

A nevelőszülőség munkaviszony, amely beszámít a nyugdíjba és társadalombiztosítási ellátásra is jogosít, de ezt nem mindenki tudja – olvasható a közleményben.

A kutatás kitért arra is, hogy mi motiválja leginkább a nevelőszülőséget választókat. Míg az idősebb korosztálynál még gyakori indíték, hogy nem lehettek saját gyerekeik vagy azok már „kirepültek már a fészekből”, a fiatalabb korosztályban erősebben jelenik meg a társadalmi felelősségérzet.

A közlemény idézte Szilvási Lénát, aki szerint fontos a nevelőszülői szakma ismertségének és társadalmi presztízsének emelése, olyan motivációt kell adni, hogy többen válasszák a nevelőszülőséget.

„Az SOS például csökkenti a nevelőszülőnél lévő gyereklétszámot, hogy kisebb legyen a teher a családon és nagyobb az odafigyelés a gyereken. Így munka, vagy akár több saját gyerek mellett is könnyebben vállalható ez a nehéz, de szép feladat. Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését” – idézte a közlemény az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatóját.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).