NFSZ: 1,4 százalékkal csökkent az álláskeresők száma áprilisban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az álláskeresők száma 1,4 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 261 500 álláskereső szerepelt, több mint 3500 emberrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ honlapján közölte: áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,9 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Áprilisban 37 700 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 9,9 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 4,6 százalékkal emelkedett. Az álláskeresők 8,9 százaléka, 23 300 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében tartották nyilván, de Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Az álláskeresők 26,4 százaléka, 68 900 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 4,2 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év negyedik hónapjában 37 500 volt a 25 év alatti és 66 100 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,3, illetve 25,3 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint áprilisban 144 700 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 51,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 44,7 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 31 500 új betölthető álláshelyet jelentettek be áprilisban, ezek 52,8 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 600 volt, amelynek 54,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Áprilisban 128 200 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 75 800 betöltetlen maradt.

Az év negyedik hónapjában 573 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a fémalakítást, porkohászatot, a televízió műsor összeállítását, szolgáltatását, az egyéb szoftverkiadást, illetve a kenyér, a friss pékáru és a tartósított lisztes áru gyártását, valamint az egyéb vendéglátás ágazatokat, területileg pedig Budapestet, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintette.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt a 2019. január-márciusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 165 700-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.