NFSZ: csökkent az álláskeresők száma tavaly

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. január 22.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2018. decemberi zárónapon 241 900 álláskereső szerepelt, csaknem 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az NFSZ a honlapján közölte: 2018. utolsó hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Iskolai végzettséget tekintve decemberben az álláskeresők 43,8 százaléka legfeljebb általános iskolai, 50,3 százalékuk középfokú, 5,9 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett.

Decemberben 39 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 5,3 százalékkal kevesebb volt.

Az álláskeresők 8,8 százaléka, 21 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Az álláskeresők 27,4 százaléka, 66 200 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 7,1 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év utolsó hónapjában 34 200 volt a 25 év alatti és 62 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,1, illetve 25,9 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint decemberben 136 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 48,1 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 43,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 27 900 új betölthető álláshelyet jelentettek be decemberben, ezek 57,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 100 volt, amelynek 73,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. A legtöbb támogatott álláshelyet Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében hirdették meg.

Decemberben 108 600 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 72 100 maradt betöltetlen.

Az év utolsó hónapjában 442 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártását, az egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatást, a hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártását, az egyéb kiadói tevékenységet és a vagyonkezelést, területileg pedig Budapestet, Fejér és Somogy megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt a 2018. szeptember-novemberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 168 700-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
2021. január 21.

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Szerdán lehet újabb esély a béremelésre
2021. január 19.

A munkavállalói oldal közül egy szakszervezet tartja magát a magasabb összeghez, a minimálbér és a garantált bérminimum szintje esetében, de ez nem kellene, hogy megakadályozza a döntést.