NGM: több mint három éve nőnek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon folytatódik a kedvező folyamat, több mint három éve, negyvenhárom hónapja folyamatosan növekednek a reálbérek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban a bruttó átlagkereset 256 900 forint volt, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, január-júliusban a bruttó keresetek 5,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 257 900 forintot ért el, a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalékos volt.

Cseresnyés Péter kifejtette: elsősorban a reálbér-emelkedés dinamikája nőtt jelentősen, az elmúlt hónapokban éves mérésben a nettó béremelkedés 7 százalék feletti, a mostani adat is 7,4 százalékos átlagos reálbér-növekedést mutat. Megjegyezte: az alacsony infláció mellett a személyi jövedelemadó idei 1 százalékpontos csökkenése is jótékony hatással volt a reálbér emelkedésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, azzal számolnak, hogy az őszi hónapokban is kitart a bérnövekedés, hiszen jelentős igény van a jól képzett szakemberekre, és ez húzza magával a béreket.

 

A reálbérek a versenyszférában is folyamatosan emelkednek, de ezen a területen az állam jó példával jár elöl – mondta az államtitkár. Az elmúlt időszakban közfoglalkoztatottak nélkül a közszférában a reálbér emelkedése 11 százalék felett volt, elsősorban a pedagógusok, az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozók béremelése miatt.

A szaktárca közleményében kiemelte: a közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,7 százalékos, a költségvetési szférában 11,6 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 6,9 százalékos volt az első hét hónapban.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – nagymértékű, közel 65 ezres létszámbővülés volt 2015 júliusához képest.

A folyamatos béremeléseknek, a továbbra is kedvező inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek köszönhető töretlen reálbér-emelkedés jól tükrözi, hogy a magyar reformok működnek, a beérkezett makrogazdasági adatok pedig további reálkereset-emelkedést vetítenek előre – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.