Nincs bérmegállapodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről.


A munkáltatók ragaszkodnak a hétfői VKF-tárgyaláson elmondott álláspontjukhoz, amit a szakszervezeti oldal nem fogad el – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Kordás László kiemelte: mivel a VKF-tárgyalásokon a szociális partnerek nem tudtak megegyezni, ezért a döntés a kormány kezébe került. A kormány várhatóan szerdai ülésén határoz a 2016. január 1-jén életbe lépő minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – tette hozzá.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A MaSzSz elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezeti oldal kompromisszumkészséget mutatott azzal, hogy engedett a korábbi béremelési javaslatából és azt bruttó 7, illetve 7,4 százalékra mérsékelte.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint negatív üzenete van annak, hogy a versenyszféra két képviselője nem tudott megegyezni, ezért a kormány, amely a versenyszférában nem munkáltató vagy tulajdonos, hirdeti majd ki a béreket. 

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a munkáltatói oldal bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslata korrekt ajánlat volt. 

Dávid Ferenc kifejtette: bár normális szakszervezeti célnak tartja azt, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimum összegét, a jelenlegi adó- és járulékrendszer nem kedvez e célkitűzésnek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.