Nincs egyezség a minimálbérről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF); a munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne.


Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkaadók a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 3 százalékos emelést javasoltak. Ez azonban a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelenti – tette hozzá. A tervezett 3 százalékos növekedéssel számolva a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 125 500 forintra emelkedne – fejtette ki a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékos bővüléséhez és a jövőre várt 1,6 százalékos inflációhoz képest a keresetek nettó 4,4 százalékos növekedése mindenképpen pozitívum, ugyanis ezáltal jelentősen javul majd a munkavállalók reálpozíciója.

A bérajánlások kérdésében tapasztalható ágazati, ágazatok közötti és ágazaton belüli különbségek miatt a munkáltatói oldal felvetette, hogy idén a VKF tekintsen el a bérajánlások megállapításától, a szakszervezetek azonban ragaszkodtak egy nemzetgazdasági szintű bérajánláshoz, a kormány nem nyilatkozott az ügyben – közölte a VOSZ főtitkára.

A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hangsúlyozta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak. A szövetség elnöke úgy fogalmazott: bruttó 9 százalékos keresetnövekedést tartanak reálisnak, amivel 2016. január 1-től a minimálbér 114 500 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 133 ezer forintra emelkedne.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia

 

Előjelentkezési akció!

Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.

 

További információ és jelentkezés >>

Kordás László szerint a költségvetés májusi elfogadásával a kormány nagyon szűkre szabta a szociális partnerek mozgásterét, éppen ezért a bérfelzárkóztatáshoz mindenképp szükség van a kormányzat segítségére is, mert a munkáltatók egyedül nem viselhetik ennek a terhét.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzéséért felelős államtitkára a pénteki VKF-ülésen elmondta, hogy a kormány december 2-án tárgyal a minimálbér emeléssel kapcsolatos kérdésekről – közölte a MaSzSz elnöke, aki szerint reális esély van arra, hogy a kormány segítséget nyújt a bérfelzárkóztatáshoz.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.